SYRIUS Airedale  Terrier Kennel

A kutyák "kanyarója"

A szopornyica a kutyák egyik leggyakrabban előforduló vírusos betegsége, amelynek kórokozója rokonságban áll az emberi kanyaró vírusával. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szopornyica fertőző lehetne az emberekre. Nem ilyen szerencsések a kutya vadon élő rokonai (sakál, farkas, dingó, róka) a mosómedvék és menyétfélék, azok ugyanis szintén fogékonyak a kórokozó iránt.

A szopornyica lappangási ideje 3-7 nap. Ezután átmeneti lázas állapot alakul ki (40 Celsius-fok fölötti testhőmérséklettel), ami a virémiát, azaz a vírusok vérbeli szaporodását jelzi. Ezt két nap múlva újabb, akkor már tartós lázas állapot követi. Ez az ún. kétfázisú lázgörbe, amely jellemző erre a betegségre. A vírus által legyengített szervezetben másodlagos baktériumos fertőzések alakulnak ki, amelyek a betegség képét nagyrészt meghatározzák.

A tünetek alapján a szopornyicának négy formáját különítjük el.

1. A legjellegzetesebb és leggyakrabban előforduló forma légzőszervi fertőzöttségre utal. Kötőhártya-gyulladással és savós orrfolyással kezdődik, amely később gennyessé válhat, súlyos tüdőgyulladással szövődve.
2. A következő, általában az előbbihez csatlakozó forma az emésztőrendszer bántalmazottságát jelzi, torok- és mandulagyulladás, hányás, hasmenés alakjában.
3. Viszonylag ritkábban fordul elő a bőr megbetegedése, amely heveny esetben a hason jelentkezik gennyes hólyagok képében. Ezek később pörkké száradnak, és nyomtalanul gyógyulnak. Elhúzódó esetben erős korpázás figyelhető meg. Életre szóló elváltozás lehet az orrtükör és a talppárnák bőrének megvastagodása, amit "keménytalp betegségnek" nevez az irodalom.
4. A negyedik, és egyben legsúlyosabb kórforma különféle idegrendszeri tünetekben nyilvánul meg. Enyhébb esetben csak az állat tompultsága tűnik fel a gazdának. Rossz a kórjóslat, ha akarattól független izomrángásokat látunk bizonyos izmokon, izomcsoportokon. Ez a tic-nek nevezett tünet a fülek között a homlokon, illetve a halántékizmokon kezdődik, majd továbbterjed a végtagokra és egyéb izmokra, ami az állat mozgását, alapvető életműködéseit komolyan akadályozza. A szopornyicás agyvelőgyulladás gyógyíthatatlan, így végső esetben a kutya elaltatása válik indokolttá.

Végül szintén mint maradandó elváltozás lehet a betegséget fiatalon átvészelt kutyák fogán látható zománchiány. Abban az esetben, ha a maradandó fog áttörése előtt esett át a kutya betegsége, az egész fogkoronára kiterjed a zománchiány. Ha viszont a fog áttörése után fertőződött, elváltozás csak a fognyakon látható. A zománchiány a zománcprizmákat felépítő sejtek sérülésére vezethető vissza, ezért az ilyen területeken láthatóvá válik a sárgásbarna dentinállomány. Az ilyen fogak természetesen romlékonyabbak, viszont szerzett hibaként (megfelelő állatorvosi igazolás megléte esetén) a kiállításokon hátrányt nem jelenthet.

A megbetegedett kutyák kezelése főként tüneti, a szövődmények leküzdésére irányul.

A betegség kezdeti stádiumában, a második lázgörbe előtt beadott szérumnak kedvező hatása lehet, ilyenkor ugyanis még nem szaporodtak el nagymértékben a vírusok, így a szérummal bevitt ellenanyagokkal nagy részük még leköthető. A később adott szérum idegrendszeri károsodást okozhat.
A heveny szopornyica lefolyása 7-10 nap, ami alatt folyamatos kezelés szükséges. Mivel a szopornyica sokszor halálos kimenetelű, gyógyítása szászszázalékosan szinte lehetetlen, és gyakran szenved maradandó egészségkárosodást a beteg, ezért a hangsúlyt a megelőzésre kell fordítani.

Immúnis (oltott vagy a betegséget átvészelt) anyák kölykei az ellenanyagok elenyésző részét (5 százalék) méhen belül, a méhlepényen keresztül, döntő többségét viszont az élet első napján, az ún. kolosztrummal (föcstej) veszik fel. A föcstej két fontos jellemzője a magas ellenanyag-tartalom és a nagy tápérték. Sárgás színét nagy zsírtartalmának köszönheti, sok tejfehérjét és vitamint is tartalmaz. Legfontosabb alkotórészei a kölykök védettségéért felelős ún. immunglobulinok. Ezek nagy molekulájú összetett fehérjék, amelyek felszívódni csak az élet első 24-36 órájában tudnak, amíg a kölykök bélhámsejtjei nem zárulnak. Ezért fontos, hogy az újszülött kiskutyák az első napon minél többször szopjanak.

A föcstej ellenanyag-tartalma növelhető, ha a tüzelés előtti 4-6 hétben vakcinázzuk a szukát. A vemhesség alatt csak rendkívül indokolt esetben oltható a kutya, és csak elölt vírusokat tartalmazó vakcinával. Az anyai ellenanyagok védelme, az ún. maternális immunitás 10-12 hetes korig tart. Ha ismeretlenek az anya oltásai vagy fertőzött környezetben vannak a kölykök, ajánlatos az oltások megkezdése előtt szérumozni őket. A szérummal bevitt kész ellenanyagok kéthetes passzív védelmet nyújtanak: az ebben az időszakban adott vakcina védőhatást nem fejt ki. Vakcinával elölt vagy gyengített kórokozót juttatunk az állat szervezetébe, ami az átvészeléshez hasonlóan tartós aktív immunitást eredményez. A kölyköket először 8-10 hetesen, majd 4 hét múlva, később fél- és egyévesen célszerű oltani. Ezt követően évente egyszer kell az oltást ismételni.

(Kutyarevü, 1997. március,

(Szerző: Dr. Juhász Csaba és Dr. Lázár Krisztina)