SYRIUS Airedale  Terrier Kennel

Nem növényevő, de szüksége van rá!

Miért adunk túl sok fehérjét a kutyának? Kölyköknél még kevés a csontok kalciumtartalma.

Annak érdekében, hogy a csontozat fejlődése optimális legyen, a táplálékkal biztosítani kell a megfelelő kalcium és foszfor felvételét. Nagyon fontos szempont nemcsak a mennyiségük, hanem a kutyáknak megfelelő arány (3:1, Ca:Ph) biztosítása.

Általános hiba, mikor az embereknek összeállított kalcium-foszfor kiegészítőket etetik a kölykökkel, mert azokban más a kalcium és a foszfor aránya, ami a kutyának nem megfelelő. Ráadásul a gyári készítményekben a D3-vitamin túlzott mennyiségben fordul elő.

Régebben divatos volt a tenyésztők között a Caldea tabletta adagolása, amelynek túladagolása a fent említett okok miatt súlyos csontnövekedési deformitásokat, gyakran spontán csonttörést eredményezett. Gyakori látvány volt a rendelőkben megjelenő orosz agárhoz hasonlóan vékony, magas, de hibás végtagállású német juhászkutya, amelyik egy méter magasról leugrott valahonnan, és eltörte a lábát.

Ma már ezzel a hibával egyre kevésbé találkozunk, mert szinte mindenütt hozzáférhetőek a speciálisan kutyáknak összeállított csonterősítő tabletták vagy porok, amelyeket a testsúly függvényében kell etetni a kölykökkel.

Mostanában, tapasztalatunk szerint, az a leggyakoribb probléma, hogy a növekedés érdekében túlzott az állati eredetű fehérje bevitele. Ezt a gazdák úgy hibázzák el, hogy vagy csak szinte húsféleséggel etetik kedvencüket és egyáltalán nem, vagy igen kevés és egyoldalú növényi eredetű készítményt biztosítanak a takarmányba. Legrosszabb esetben annyira elrontják a kiskutyát, hogy az nem is hajlandó, kizárólag húsféleséget enni.

Tudni kell, hogy az életkornak és a fajta méretének megfelelően kiválasztott gyárilag összeállított tápok beltartalmi értéke teljes értékű, ezért még extra húskiegészítésre sem szorulnak.

Sőt, a tápok ilyen jellegű "feljavításával" a kiskutyának hosszú távon komoly károkat okozhatunk.

Egyoldalú állati fehérje etetése esetén kiskutyáknál sántaság jelentkezik.

Ennek oka egy csontvelő vagy csonthártyagyulladás a növekedési zónákban.

Ilyenkor megterhelési típusú sántaság jelentkezik, a vizsgálat alkalmával a fájdalom mechanikusan is kiváltható. A betegségre jellemző, hogy hosszabb fekvés, pihenés után néhány lépést csak igen nehezen tesz meg az állat, majd a mozgása fokozatosan javul, kisebb terhelésre újra romlik.

Súlyosabb esetek gyógyszeres kezelésre szorulnak, míg az enyhébbek helyes kezelés esetén spontán gyógyulnak.

Sajnos, azonban ez a panasz a csöves csontok hosszirányú teljes kifejlődéséig újra előfordulhat. Prognózisa mégis kedvező, mert 12-15 hónapos kor után már nem fordul elő többet, és az állat élete végéig semmilyen panaszt nem fog okozni.

A diagnózis és a kezelés folyamán azonban óvatosnak kell lennünk, mert azonos végtagon jelentkező vissza-visszatérő sántaság esetén gondolnunk kell az ízületekben esetleg kialakult porcleválásra, például a váll- vagy könyökízületben, a hátulsó végtagok esetén a csípőízületi diszpláziára.

Ezek megfelelő röntgen diagnózis segítségével kiszűrhetőek és szükség esetén sikeresen operálhatóak.

Nem egészen ehhez a témához tartozik, de meg kell említenünk, hogy az ételben az állati és a növényi táplálék közötti arány 50:50 százalékának betartása a kutya élete végéig fontos, mert idősebb korban a csak hússal etetett egyedek súlyos, visszafordíthatatlan veseproblémákkal fognak küzdeni, amely megrövidíti az életüket.

Mindennapos kérdés a kölyökkutya-tulajdonos részéről, hogy kedvencének miért van olyan nagy bütyök a lábtövén? Ez normál esetben egy fiziológiás angolkór, amelyet a későbbiekben a kutya kinő. Nem normális azonban az az állapot, ha a kölyök lába oldalról nem egyenes, és nem tud rendesen felállni, mert a csánkja, illetve a lábtöve olyankor is a talajhoz ér. Időben végzett megfelelő kezelés hatására tökéletes gyógyulás érhető el.

A másik gyakori hiba, ha az állatot szemből nézve az alkarjai O alakúak. Ez a hiba jelentkezhet egyik vagy akár mindkét végtagon is. Kétirányú röntgenfelvétel szükséges annak eldöntéséhez, mi a hiba oka. Tudni kell, hogy az alkarok az emberéhez hasonlóan két csontból, az orsó- és a singcsontból állnak. Ezek mindkét végén epihysis fugák, azaz növekedési zónák találhatóak. Amennyiben az egyik csont növekedése valamilyen okból időlegesen leáll, a másik természetesen tovább növekszik, emiatt a végtag az anatómiai síkhoz képest elgörbül. Ez következményesen a könyökízület hibás alakulását is maga után vonhatja. Ilyenkor az alkarok által alkotott ízületi felszínek nem pontosan illeszkednek a felkaréval, ez súlyos sántaság kialakulásával jár.

Ennek a hibának fiatal korban történő sebészeti korrekciójára addig van lehetőség, amíg a végtag hosszirányú növekedése be nem fejeződött. Ez esetben a növekedésben lemaradt orsócsontból egy pontosan kiszámított darabot ki kell vágni. Lehetőség van a végtag kiegyenesedésére. Az eltávolított darab tökéletesen pótlódik. A hosszirányú növekedés befejeztével ez a módszer már nem járható. Ezekben az esetekben már csak ortopédiai korrekciós műtéti lehetőség marad.

Figyelemmel kell lennünk fiatal kutyák sérüléseinél arra a tényre, hogy sérülések esetén ritkább a diaphysis törése, mivel az még igen rugalmas, szinte hajlékony. Gyakoribb az, amikor megsérül. Lehet az elmozdulás csak igen kisfokú, szinte alig észrevehető, később mégis spontán gyógyulás esetén a végtag görbülését eredményezi. Ennek elkerülése érdekében a sérült növekedési zónát azonnal stabilizálni kell, külső, vagy szükség esetén belső fémmel való rögzítéssel. A végtag korrekciója igen komoly problémákkal jár, legtöbbször az alapok az etetés hibája.

Ezért azt javasoljuk, hogy már a vemhes szuka etetésétől kezdve a kölyök-, majd a felnőttkori táplálást is helyesen válasszák meg, mert ez esetben elkerülhető sok kellemetlenség, ami később esetleg csak igen nehezen vagy egyáltalán nem korrigálható.

(Forrás: Kutyarevü, 1996. május, Dr. Juhász Csaba)