SYRIUS Airedale  Terrier Kennel

Ellés, utódnevelés

"Kölyköd voltam, véredből lettem"

A kutyatulajdonosok általában nem tudják mire vállalkoznak, amikor elhatározzák, hogy kedvencüknek párt keresnek, és "csupán egészségi okokból, legalább egyszer le kellene kölykezni a szegénykének". Itt rögtön szeretnénk tisztázni azt a súlyos félreértést, hogy nem szükséges feltétlenül minden kutyának szaporodni, legalábbis egészségi okok miatt egyáltalán nem!

Sem a szuka, sem a kan kutyáknál nem jelent előnyt vagy hátrányt idősebb korban jelentkező betegségek vagy bármilyen más egyéb szempontból a párosodás hiánya. Erről mindkét nem tulajdonosait igen nehéz meggyőzni, ami abból is látszik, hogy klinikánk számítógépes párkereső nyilvántartó programjában elképesztő mennyiségű jelentkezőt regisztráltatunk. Az utóbbi években már hazánkat is elérte a kutyapopuláció túlzott elszaporodása. Ezért találkozhatunk olyan sok kóbor ebbel, amelyek káros közegészségügyi hatásai közismertek. Ez az oka annak is, hogy egyes fertőző betegségek megfelelő vakcinázás hiánya miatt nálunk mindennaposak, míg azokon a helyeken, ahol az oltást minden kutya megkapja, szinte elő sem fordulnak.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a párkeresésre felkínált egyedek között az ivararány hihetetlen mértékben eltolódott a kan kutyák javára. Úgy tűnik, a "fiús" gazdák jóval fontosabbnak tartják kedvencük szaporítását, mint a "lányosak".

Az első dilemmát a párválasztás okozza. Sajnos, nem mindenki elég alapos. Sokszor nem vesznek figyelembe alapvető egészségi kritériumokat a kiválasztott egyedekkel szemben, ennek a káros következményei a születendő utódoknál öröklődéskor jelentkeznek.

Ésszerű szelekcióval csökkenteni lehet sok örökletes betegség gyakoriságát az utódoknál. Legjobb példa erre a csípőízületi dysplasia (csípőficam) szelekcióval történő csökkentése egyes állományokban. Ezért nem szabad a tenyésztést kizárólag küllemi kritériumokra vagy érzelmi alapokra helyezni, nem árt, ha néha figyelembe vesszük az észérveket, mielőtt súlyos fejlődési rendellenességekkel születő, és egész életét állandó fájdalommal leélni kénytelen kutyát "gyártunk". A fentieken elgondolkozva, mielőtt megtörténik a pároztatás (feltétlenül előtte, és ne utána!) kérjék ki szakemberek, lehetőleg tapasztalt tenyésztő és az állatorvos véleményét.

A kutyák vemhességi ideje átlagosan 63-65 nap. Az 59. nap után születő kiskutyák már nem tekintendőek koraszülöttnek, ezek normálisan kifejlettek, életképesek. Az 59. nap előtt történő szülés vetélésnek számít, a magzatok életképtelenek lesznek.
A normális szülést a kölykök hormonális működése indítja meg. Amennyiben ez spontán nem következik be (például elhalt magzatok miatt), a szülést mesterségesen kell megindítani, vagy műtéti beavatkozásra kerül sor. A szülés kezdetét tolófájások jelzik. A pérarésben megjelenik egy kis, folyadékkal telt hólyag, amely később felreped. Nem mindig látható, gyakran csak a magzatvíz elfolyását észleljük. Ekkor óvatosan (és főleg STERILEN!!!) ujjal kitapinthatjuk a szülőút tágasságát, a kölyök helyzetét. Vigyázva, hogy nem sérüljön meg, segíthetünk a szukának, a tolófájások közötti szünetekben ne engedjük a kölyköt visszacsúszni, nyomáskor óvatosan húzzuk. Leggyakoribb, hogy a kicsi már félig kilóg a szülőútból, és a tulajdonosok kétségbeesve telefonálnak az állatorvosnak. Ebben az esetben már erre nincs idő, mert a köldökzsinór megszorulhat, nem kap oxigént a kölyök és elpusztul. Ilyenkor határozott, folyamatos húzással világra tudjuk segíteni a jövevényt.
A szuka fogával tépi fel a magzatburkot (vagy már a szülőútban magától felreped), elrágja a köldökzsinórt, lenyalogatja a kiskutyát, végül megeszi a magzatburkokat. Gyakran a tulajdonosok nem engedik a szukának elfogyasztani a placentákat, pedig azok élettani hatása jótékony a szuka szervezetére az ellés utáni rehabilitációs időszakban. Miután a kölyök oxigénellátása a köldökzsinóron keresztül megszűnik, sor kerül az első spontán légvételre. Innen kezdődik az önálló élet. Amennyiben a kezünkbe kerül a frissen született kicsi, és a köldökzsinóron vele együtt a magzatburok is, fontos, hogy a köldökzsinórt kézzel szakítsuk el. (Ne használjunk éles szerszámot, gondoljunk arra, hogy a szuka is csak a fogait használja.) Így a vérzés a roncsolt köldökzsinóron a lehető leggyorsabban csillapszik. Csak szükséges esetben, erős vérzés esetén használjunk lekötést, ahhoz mindenképpen steril fonalat használjunk. Ha a magzatburok magától nem reped fel, azt is fel kell szakítani, és a kiskutya szájából, orrából ki kell törölni a magzatvizet. Fejjel lefelé - fejét, testét stabilan rögzítve - meg kell lóbálni, hogy a légvételt ne nehezítse a légutakban levő folyadék. Textíliával szárazra töröljük, és a mellkason a szívtájékot erőteljesen dörzsöljük. Használhatunk a nyelv alá cseppentve légzésfokozó cseppet is (Respirot cseppek A.U.V.). A spontán légvételnek öt percen belül meg kell indulnia. Amint ütemessé válik - a kiskutya általában felsír -, mozgása is egyre erőteljesebb, a szopási reflex megindul. Fontos tudni, hogy az első 72 órában veszik fel a kiskutyák az anyatejből az ellenanyagokat, ezért, ha lehetséges, kizárólag azzal szoptassuk őket. Csak ezután segítsünk dajkakutyával vagy kutyatejpótló tápszerrel. (Tehéntejjel nem tanácsos felnevelni a kicsiket, mert súlyos angolkór lehet a következménye!) Ügyelni kell arra, hogy mindegyik kiskutya minimálisan 2 óránként szophasson. Erre folyamatosan figyelni kell egészen háromhetes korig, amíg a kicsik a szemüket ki nem nyitják, és már önállóan képesek táplálékot felvenni. Ha szükséges, addig kell cumiztatni is őket, csak azután kezdenek szilárdabb ételt már egyedül, tálból enni.

Amennyiben nagy az alomszám, célszerű a társaságot két egyenlő csoportra osztani, és azokat felváltva óránként a szuka alá helyezni. Így mindegyik kölyök kétóránként biztosan szopik. Ne selejtezzük ki a látszólag életképes kicsiket az alomszám csökkentése miatt rögtön az elején, mert az első néhány napban még a természetes szelekció miatt elhullás is lehetséges. Természetesen a született fejlődési rendellenességekkel terhelteket ki kell szelektálni.(Pl. farkastorok, nyúlszáj.) Az esetleg szükséges euthanasiát bízzuk az állatorvosra.

A kiskutyák születése között átlag 2-6 óra telik el. Ha 6 órán túl vagyunk, állatorvosi segítség szükséges. Hibás a szukának méhösszehúzót (Oxytocin inj.) adni anélkül, hogy a szülőútban a magzat helyzetéről tájékozódnánk. Rendellenes elhelyeződésű kölykök esetén méhrepedést idézhetünk elő, ami a szukára nézve végzetes lehet. Ilyen komplikáció esetén azonnal forduljunk állatorvoshoz!

A szukát és a kicsiket 1-2 nappal az ellés befejezése után minden esetben vizsgáltassuk meg. Ilyenkor kell kontrollálni a méh állapotát, az esetleg bentrekedt kiskutyákat vagy a magzatburkot. Gondoskodni kell a szukának kalcium kiegészítéséről, és szükség esetén a méh összehúzódását serkentő szerekről. Normális esetben egyre áttetszőbb, tisztább és kevesebb váladék ürül a méhből a hüvelyen keresztül. A váladékozás három héttel a szülés után megszűnik. Amennyiben a hüvelyváladék több mint három héttel az ellés után még nem szűnt meg, mindenképpen állatorvosi segítség szükséges. Ez az a periódus, amíg a méhnyak nyitva van a külvilág felé, és ez azt a veszélyt jelenti, hogy a méh ürege befertőződhet. A méhnyak záródása után emiatt gennyes méhgyulladás alakulhat ki. Ezt megelőzendő, a higiéniás körülményekre fokozottan legyünk tekintettel a szoptatós szukáknál.

Az aggódó szukatulajdonosok gyakran szeretnék idő előtt császármetszéssel világra segíttetni a kölyköket. Ezt csak indokolt esetben szabad elvégezni, előzetes vizsgálatok alapján. Tudni kell hozzá a vemhesség pontos idejét, ezért jó, ha pontosan feljegyezzük a fedeztetést. Indokolatlanul nem szabad koraszülötteket világra segíteni, mert azok nagy valószínűséggel életképtelenek lesznek. A műtét szükségességének megítélését bízzuk az állatorvosra. A szakszerűen előkészített és végrehajtott császármetszésnek a későbbiekben a szukára nézve semmilyen káros következménye nincs. A későbbiekben a nőstény újra fedeztethető és normálisan lesz vemhes. Az így világra hozott életképes kiskutyák a magzatburokból való szabadulásuk után néhány percen belül levegőt vesznek és mire anyjuk lekerül a műtőasztalról, normális eseten már az első szopásra is képesek. Műtétkor lehetőség van végleges ivartalanítás elvégzésére, amennyiben a tulajdonos ezt külön kéri. A császármetszéskor ivartalanított szuka megfelelő mennyiségű tejet termel, így a kiskutyákat fel tudja nevelni.

Végül a legfontosabb: tudunk-e megfelelő gazdákat találni a kölyköknek?

Erről jó, ha már a születésük előtt vagy szopós koruk alatt gondoskodunk. Az elválasztásuk nagy teher, ha az egyre cseperedő - mellesleg nagyon aranyos - kiskölykök a nyakunkon maradnak. Ha nem hisznek nekünk, kérdezzék meg olyan ismerőseiket, akik már beestek ebbe a hibába, és egy alom ördögfióka kölyök heteken, rosszabb esetben hónapokon keresztül módszeresen pusztította kertjüket, lakásukat, valamint az összes hozzáférhető berendezési és használati tárgyukat. Mindezek ellenére, ha megkérdezik a sokat próbált szukagazdát a hónapokig randalírozó kölykökről, azt válaszolják, rémes volt, de olyan tündériek voltak a kicsik, hogy az mindent kárpótolt.

(Forrás: Kutyarevü, 1996. január, Dr. Juhász Csaba)