|
Oltási program
2004.11.02. 10:10
Kutyák oltási programja
A kutyákat, macskákat egészségük megóvása érdekében a fertőző betegségek ellen oltani szükséges.
Mik azok a fertőző betegségek?
A fertőző betegségek olyan vírusok vagy baktériumok által okozott kórképek, melyek fertőzés esetén enyhébb-súlyosabb tüneteket okoznak, és amelyek állatról-állatra terjedni képesek. A tünetek súlyossága számos tényezőtől függ, amelyek közül a legfontosabb a fertőző kórokozó, illetve az állat immunrendszere.
A fertőző betegségek elleni védelem elsődleges eleme a kutyák immunrendszere. Az immunrendszer a születéskor még viszonylag éretlen, csak a későbbiekben, a különböző testidegen anyagokkal való közvetlen kapcsolat hatására alakul ki az ún. immun kompatibilitás, vagyis az a képesség, hogy a szervezet ezen testidegen anyagokkal szemben védekezzen. A védekezés alapvető elemei az ún. ellenanyagok. Az ellenanyagok olyan fehérjék melyek a vérben és egyéb testnedvekben keringve a szervezettől idegen anyagokat felismerik és megjelölik. Ez a folyamat szükséges ahhoz, hogy az immunrendszer további elemei az idegen anyagot a szervezetből eltávolítsák (a folyamat természetesen ennél lényegesen bonyolultabb).
Az ellenanyag-termelés az élet első 1-2 hónapjában fokozatosan alakul ki. Az állatok ebben a kezdeti periódusban nem védtelenek, mert a születés előtt a méhlepényen keresztül, de főképp a születés után közvetlenül az anyatejjel megfelelő mennyiségű ellenanyagot vesznek fel az anyától (anyai immunitás). Az anyai ellenanyagok kb. az élet 7.-8. hetéig megfelelő mennyiségben vannak jelen a vérben.
Az oltások során betegséget még nem okozó gyengített, vagy elölt kórokozókat juttatunk az állat szervezetébe. A szervezet ezekkel a kórokozókkal így megismerkedik és ellenanyagokat termel ellenük. Az oltást úgy kell időzíteni, hogy az állat saját maga által termelt ellenanyagok szintje akkorra legyen számottevő, amikor az anyától kapott ellenanyagok mennyisége már nem ad megfelelő védelmet a betegségekkel szemben. Ha túl korán oltunk, akkor az anyai ellenanyagokat az általunk beadott kórokozók lekötik, így az állat 1-2 hétig, a következő oltás idejéig teljesen védtelen marad, mivel az anyai védelmet gyengítettük, a vakcina pedig nem képes kifejteni a hatását.
Mivel a különböző betegségek ellen védő anyai ellenanyagok eltérő ideig vannak jelen a kölykök vérében, különböző életkorban kell elkezdeni az egyes betegségek elleni oltásokat.
Az oltással kapcsolatos egyéb tudnivalók
Mivel az oltás alkalmával gyengített, vagy elölt kórokozókat juttatunk az állat szervezetébe csak egészséges állat oltható, ezért minden esetben szükséges az állatot alaposan megvizsgálni.
A kölykök életében az egyik legnagyobb stresszhelyzet az, amikor új helyre kerülnek. Az immunrendszer működését a stressz negatívan befolyásolja. Előfordulhat az is, hogy az állat az eredeti helyén már fertőződött valamilyen kórokozóval, tüneteket azonban még nem lehet észrevenni. Mivel ezekben az esetekben is veszélyt hordozhat magában az oltás, az új helyre kerülés után 2-3 nappal ajánlott csak oltani.
Mit kell tudni a fertőző betegségekről?
Parvovírusos bélgyulladás (enteritis parvovirosa)
Elsősorban a kutyák bélsarával terjedő, erős, sokszor véres hasmenéssel, hasi fájdalommal, lázzal, étvágytalansággal, hányással járó igen súlyos betegség. Lappangási ideje 2-4 nap, de a fertőzött állat a kórokozókat már a tünetek jelentkezése előtt ürítheti.
A vírussal találkozó kutyák tünetei általában annál súlyosabbak, minél fiatalabb korban fertőződik meg az állat. Heveny esetben akár 1-2 nap alatt elhulláshoz vezethet. A vírus igen ellenálló, a külvilágban hónapokig életképes maradhat. A vírus elsősorban a bélhámsejteket támadja meg, ha azonban a szívizomsejtek is károsodnak maradandó szívizom károsodás is kialakulhat.
Szopornyica (distemper)
Egy szájon át, vagy belélegzéssel terjedő, az orr, és a szem gennyes váladékozásával, köhögéssel, hányással, lázzal, étvágytalansággal, levertséggel és hasmenéssel járó vírusos betegség. Egy az emberi kanyaróval rokon paramyxovírus okozza. A lappangási idő 3-7 nap, de akár 1-2 nap alatt elhulláshoz vezethet. A betegségnek ritkábban idegrendszeri tünetei (görcs, bénulás, rágóizmok rángása) vannak.
A betegséghez gyakran társulnak baktériumos szövődmények.
Fertőző májgyulladást (Rubarth-kór)
Egy a kutyák adenovírusa okozta megbetegedés. Elsősorban a májat támadja meg, de a vérereket, a vesét, a szemet, alkalmanként az agyvelőt is károsítja. 2-5 nap lappangási idő után a kutyák lázasak, levertek, étvágytalanok, hánynak, esetleg nyálkahártyáik besárgulnak. A bélsárban, a vizeletben vér jelenhet meg. Az agyvelő megbetegedése esetén görcsök jelentkezhetnek. A fél évesnél fiatalabb kutyák megbetegedése többnyire elhullással végződik.
A beteg állatok elsősorban vizeletükkel, de minden váladékukkal ürítik a vírust. A betegségen átesett ebek 4-6 hónapig vírushordozók maradhatnak.
Leptospirosis
Baktériumok okozta betegség, mely elsősorban a fertőzött állatok vizeletével terjed. A kutyáknál a fertőzés az esetek többségében tünetmentes marad, többnyire csak az 1-2 évesnél fiatalabb állatokban okoz tüneteket, de túl heveny esetben a beteg állat az első tünetek jelentkezését követő néhány órán belül elpusztulhat. A baktériumok elsősorban a májat és a vesét támadják meg, de esetenként az agyburok megbetegedése is bekövetkezhet.
A tünetek sokfélék lehetnek: láz, elesettség, hányás, hasmenés, sárgaság, idegrendszeri tünetek.
Az ember valamennyi pathogen Leptospira-szerotípus iránt fogékony!
A betegség emberben lázzal, hidegrázással, hányingerrel, fejfájással, izomfájdalmakkal jár. Néha enyhe lefolyású, máskor máj- és vesekárosodással járhat.
Kennel köhögés
Elsősorban csoportosan tartott kutyák felső légúti bántalma. Oktana összetett: kutyák parainfluenza-, adeno-, szopornyica, herpes-, reovírusai és számos baktérium okozza.
Coronavírusos hasmenés
Általában más kórokozókkal együtt okoz hasmenéssel, hányással járó megbetegedést. Önmagában általában enyhe lefolyású. De egyéb betegségek lefolyását súlyosbíthatja.
Lyme-borreliosis
A Lyme-kór kórokozója (Borrelia burgdorferi) egy a kullancsok által terjesztett baktérium. Sok a tünetmentes fertőzött állat. A betegség fellépésekor általános tünetek mellett (láz, levertség, étvágytalanság) ízületi gyulladások, szívizomgyulladás, és idegrendszeri tüneteket okoz. A betegség gyógykezelése sokszor igen nehéz, hónapokig tartó antibiotikum kúrára lehet szükség.
Mikor és hány oltást kell kapnia a kutyának?
Az alapimmunizálást 6-8 hetes korban kell elkezdeni, melynek során 2 hetes időközökkel kap oltást a kutyus.
A megfelelő védettség elérése érdekében az oltásokat meg kell ismételni.
-
6 hetes: Parvovírusos-bélgyulladás
-
8 hetes: Kombinált (Szopornyica–fertőző májgyulladás–Leptospirosis) és Kennelköhögés
-
10 hetes: Parvovírusos-bélgyulladás, Kennelköhögés
-
12 hetes: Kombinált (Szopornyica–fertőző májgyulladás–Leptospirosis–Parvovírus)
-
14 hetes: Coronavírus
-
4 hónapos: Veszettség
-
6 hónapos: Kombinált
-
7–8 hónapos: Lyme-kór (2 hetes ismétléssel)
-
9 hónapos: Veszettség
-
10–11 hónapos: Gomba vakcina Microsporum canis (2 hetes ismétléssel)
-
12 hónapos: Kombinált (Szopornyica-fertőző májgyulladás-Leptospirosis, Parvovírus) és Kennelköhögés
Utóbbi 4 oltást évente ismételni! (arányosan eloszlatva, negyedévente).
Körülbelül 3,5 hónapos korban már megfelelő védettség alakul ki, így kutyusunk beállhat a többi sétáló kutya közé, és megkezdheti a helyes szociális viselkedés elsajátítását..
Féregtelenítés
A férgek (orsó-, galand-, fonálférgek) paraziták: olyan élőlények, amelyek csak egy másik, általában jóval nagyobb méretű élőlényben képesek élni, a gazdaszervezetben. Közegészségügyi jelentősége a zoonózis, azaz emberről állatra és állatról emberre terjedő fertőző betegségek.
Féreghajtási programunk:
-
3., 5., 7. héten,
-
3, 6, 12 hónaposan.
A felnőtt kutyát negyedévente féregtelenítsük.
Források:
Budapest Pálya utcai Állatorvosi Rendelő
Budai Kisállat Klinika
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
