SYRIUS Airedale  Terrier Kennel

Beh�v�s

A beh�v�s az egyik �s egyben a legfontosabb vez�nysz�, amit a kuty�nknak meg kell tanulnia. Ezzel �ltal�ban mindenki tiszt�ban van, de sajnos azzal m�r kevesebben, hogy ezt bizony meg is kell tan�tani neki! K�ly�kkor�t�l kezdve nagyon sok id�t �s energi�t kell r�sz�nni, hogy minden helyzetben biztosan beh�vhat� kedvencet kapjunk �s nem el�g csak akkor foglalkozni vele, ha m�r probl�m�nk ad�dik vele.

Mi�rt is j�nne vissza hozz�m a kuty�m?

K�ly�kkorban a beh�v�s alapja a falk�hoz val� igen er�teljes ragaszkod�s, k�s�bb azonban a falkavez�r tekint�lye, hiszen az engedelmess�g egyben a falka t�l�l�s�t is jelenti.

A k�ly�k ragaszkod�sa a falk�hoz velesz�letett �szt�n, ami egyben nagyszer� lehet�s�get is teremt a beh�v�s alapjainak lerak�s�hoz. Nagyon fontos, hogy ezt az id�szakot j�l �s tudatosan haszn�ljuk ki!

Kezdj�k tal�n a legide�lisabb esettel, ha �ppen most hoztuk el a 8-10 hetes kiskuty�nkat a teny�szt�t�l vagy a menhelyr�l. A beh�v�st m�r r�gt�n az els� napt�l gyakorolhatjuk el�sz�r csak otthon, azt�n amikor minden olt�s�t megkapta, akkor m�r s�t�n is.

N�h�ny alapszab�ly k�ly�k kuty�n�l:

• Ritk�n h�vjuk �s csak akkor, ha biztosan tudjuk, hogy vissza fog j�nni!
• Mindig ugyanazt a vez�nysz�t haszn�ljuk �s lehet�leg csak egyszer mondjuk!
• Mindig jutalmazzuk meg, ha visszaj�tt!
• Sohase kapjuk el!

A k�ly�k kutya 2-4 h�napos korig terjed� id�szaka egy igen fontos id�szak, amikor is eg�sz �let�re kihat� tapasztalatot szerez, legyen sz� ak�r pozit�v vagy negat�v dologr�l. Nagyon fontos, hogy ebben az id�szakban csak pozit�v �lm�nye legyen a beh�v�sr�l. K�ly�k kuty�n�l sosem alkalmazunk k�nyszert, mert csak a tanul�si kedv rov�s�ra megy, �ppen ez�rt a beh�v�st sohase alkalmazzuk b�ntet�sk�ppen (pl. ha valamit �sszeevett az utc�n)!

Ebben a korai id�szakban, minden egyes nem siker�lt beh�v�s, egy kisebb fajta „katasztr�fa”, ugyanis a k�ly�kbe az v�s�dik be, hogy eld�ntheti, hogy visszamegy-e vagy sem. Ezt a lehet�s�get nem szabad megadni neki! Term�szetesen tiszt�ban vagyok vele, hogy nem siker�lhet minden beh�v�s, de a fentiekb�l kiindulva t�rekedj�nk arra, hogy csak akkor h�vjuk, ha biztosak vagyunk benne, hogy vissza fog j�nni, f�leg ebben a korai, nagyon fontos �letszakaszban!

A beh�v�sra mindig ugyanazt a vez�nysz�t haszn�ljuk, arra az esetre pedig, ha csak azt szeretn�nk, hogy a kuty�nk a k�zel�nkbe legyen, v�lasszunk egy m�sikat. P�ld�ul, a beh�v�sra a „hozz�m”, a k�zelbe j�v�shez pedig a „gyere”.

Nagyszer� lehet�s�get k�n�l a gyakorl�sra az etet�s, amit ak�r els� napt�l kezdve gyakorolhatunk. Pr�b�ljuk az �telt �gy elk�sz�teni vagy ak�r el�re �sszek�sz�teni, hogy a k�ly�k ne l�ssa! Etet�sn�l pedig h�vjuk a kiskuty�t. A sz�m�ra oly fontos ev�sn�l nem is lehetne nagyobb pozit�v meger�s�t�s. Ezt vari�lhatjuk t�bbf�lek�ppen, hogy mindig m�s szob�ban adunk enni neki �s oda h�vjuk vagy k�rhetj�k az egyik csal�dtag seg�ts�g�t, hogy terelje el a kiskutya figyelm�t, am�g elmegy�nk egy m�sik szob�ba/kert r�szbe, majd onnan h�vjuk. Fontos, hogy a vez�nysz�t mindig csak egyszer mondjuk �s v�rjuk meg, am�g a kiskutya megtal�l minket (esetleg, ha teljesen rossz ir�nyba indul, seg�thet�nk neki m�g egyszer). Ha megtanulja, hogy mindig t�bbsz�r h�vjuk, akkor egyre k�s�bb, a legv�g�n m�r a huszadikra sem fog visszaj�nni.

Nagyon fontos, hogy egy nap ink�bb t�bbsz�r (3-4), de csak 1-2 alkalommal ism�telj�k meg a beh�v�st �s a v�g�n mindig jutalmazzuk meg jutalomfalattal vagy nagy j�t�kkal, d�g�ny�z�ssel. Sokan beleesnek abba a hib�ba, hogy nagyon �lvezik, hogy hozz�juk szalad a kiskutya �s ez�rt rengetegszer elism�teltetik vele, am�g meg nem unja, ezzel pedig �ppen az ellenkez�j�t �rik, amit szeretn�nek.

Szint�n j� gyakorl�si lehet�s�g mind s�t�n, mind otthon, ha megk�rj�k egyik ismer�s�nket, hogy fogja meg a kiskuty�t. Mutassuk meg neki, hogy a kez�nkben jutalom falat vagy valamilyen j�t�k van, fussunk el 10-15 l�p�st, majd h�vjuk. A seg�t� a h�v�sra pedig elengedi a kuty�t. Ugyanezt el lehet j�tszani b�j�cska form�j�ban, ahol a kiskuty�nak m�g ezen fel�l meg is kell keresnie a gazd�j�t. �jabb lehet�s�g, ha a jutalomfalatot magunk el�tt tartva, h�tr�lva futunk �s h�vjuk a kiskuty�t, ezzel r�gz�l benne, hogy a h�v�s k�zben mozg�sban kell lenni.

Itt se ess�nk t�lz�sokban, b�ven el�g, ha a gyakorlatot egyszer, legfeljebb k�tszer elism�telj�k.

Ne h�vjuk a kiskuty�t, ha tudjuk, hogy �gysem fog visszaj�nni, mert csak magunkat j�ratjuk le �s a v�g�n a beh�v�s parancssz�t valami morajl� h�tt�rzajnak fogja felfogni, ami nem is neki sz�l! Ilyen eset p�ld�ul, ha m�s kuty�kkal j�tszik, valami nagyon �rdekes szagot fogott, vagy �ppen a dolg�t v�gzi. Az els� k�t esetben fogjuk meg a nyak�rv�n�l vagy a h�mn�l �s egyszer�en vegy�k ki a j�t�kb�l.

Mint minden gyakorlatn�l itt is nagyon fontos a fokozatoss�g. A k�s�bbiek sor�n (5-7 h�napos), ha m�r a kiskutya sz�m�ra automatikus, hogy ha h�vj�k, visszaj�n, megpr�b�lhatjuk a j�t�kb�l kih�vni, de el�sz�r akkor, amikor l�tjuk, hogy kicsit kiesett a j�t�kb�l, a gazd�t keresi a szem�vel, a j�t�k heve kicsit al�bbhagyott.

Egyel�re azonban t�rj�nk vissza a 2-4 h�napos kiskuty�nkhoz. Miut�n az �sszes olt�st megkapta, lehet�s�g�nk ny�lik r�, hogy s�t�n is gyakoroljuk a beh�v�st. A fenti gyakorlatokon k�v�l fontos �s ehhez kapcsol�dik, hogy a k�ly�k megtanulja, neki kell figyelnie a gazd�t, mert ha nem, akkor elvesz�theti. El�g nagy baj, ha a ford�tottja t�rt�nik, �s az r�gz�l, hogy a gazda �gyis mindig figyel r� �s k�veti, mert egy olyan kuty�t sokkal nehezebb visszah�vni, aki m�g a gazd�j�ra sem figyel.

Ez az id�szak egyben a szocializ�ci� egyik legfontosabb �llom�sa, ilyenkor �rdemes a k�ly�kkuty�val min�l t�bb idegen helyre elmenni. A kett�t nagyon j�l �ssze lehet k�tni, ha olyan helyre megy�nk, ahol el is tudjuk engedni. Sajnos nagyon sokan nem merik levenni a p�r�zr�l a kiskuty�jukat, mert f�ltik, hogy elszalad, de b�zzunk magunkban �s kuty�nkban! A k�ly�knek ebben a korban mindenn�l er�sebb a falk�hoz tartoz�s �szt�ne, a legt�bb esetben ilyenkor a l�bunk mellett toporog �s figyeli minden mozdulatunkat, nehogy elvesz�ts�k. Ha ezt a fontos mozzanatot kihagyjuk a nevel�sb�l, k�s�bb igen komoly probl�m�ink lehetnek a beh�v�ssal!

Teh�t az �j k�rnyezetben engedj�k el a kiskuty�t �s induljunk el felder�teni a terepet (ne mindig az �ton), ne foglalkozzunk a k�ly�kkel, ne h�vjuk, ne sz�ljunk hozz�, � automatikusan k�vetni fog minket. A felfedez�s alatt csak a szem�nk sark�b�l figyelj�k. Ha kicsit lemarad, ne forduljunk h�tra, ne sz�l�tsuk, menj�nk tov�bb. A k�ly�knek a dolga, hogy az egyik szem�vel mindig a gazd�t figyelje, hogy az �rdekes szag ut�n ism�t hozz�nk tudjon csatlakozni. Ha nagyon elt�volodtunk m�r �s m�g mindig nem j�n, esetleg csin�lhatunk �gy, mintha pl. a cip�nket k�ne bek�tni vagy orrot f�jn�nk, ezzel adva neki kis id�t. A figyel�sre val� k�nyszert tov�bb fokozhatjuk, ha ilyen esetekben (ha a k�ly�k valamiben nagyon elmer�lt, m�r messze elt�volodtunk t�le �s nem j�n), �szrev�tlen elb�junk, �gy, hogy a kutya ne l�sson minket, de mi az�rt tudjuk figyelni a reakci�it. Sz� n�lk�l v�rjuk meg, am�g a k�ly�k elkezd minket keresni, idegesen jobbra-balra n�z. Ekkor egyszer h�vjuk, majd v�rjuk meg, am�g megtal�l minket. Ha teljesen m�s ir�nyba indul, akkor seg�ts�nk neki m�g egyszer.

Forgalmasabb helyen (pl. utakkal szeg�lyezett z�ld ter�leten) is gyakorolhatjuk ezt egy flexi p�r�z seg�ts�g�vel, amely szabadabb mozg�st enged�lyez a k�ly�knek, de m�gis biztons�got ny�jt �s �gy ilyen k�rnyezetben is megtanulja a gazd�ra figyel�st. Fontos azonban, hogy emellett  szabadon engedve is gyakoroljunk.

Egy kiskutya a beh�v�s sor�n vagy odamegy a gazd�j�hoz vagy nem. Sohase vet�dj�nk ut�na, kapjuk el, ahol �rj�k, ha m�gis el akar szaladni mellett�nk, ilyenkor ellenkez� ir�nyba elt�volodva pr�b�ljuk meg �jra h�vni! Az elkap�st�l nagyon sok k�ly�k megijed, vagy kellemetlen �rz�s marad meg benne �s legk�zelebb ink�bb t�volabb marad t�l�nk. Egyes k�lyk�k pedig nagyszer� j�t�knak v�lik, hogy a gazda ut�nuk rohang�l �s pr�b�lja elkapni. Ezt az �lm�nyt ink�bb hagyjuk meg a j�t�k idej�re. Ha �ppen r�j�n az 5 perc, akkor se menj�nk bele a j�t�kba, hanem vagy nyugodtan, tudom�st sem v�ve r�la, v�rjuk meg, am�g lehiggad vagy egyszer�en induljunk el �s hagyjuk ott. Ebben az esetben kifejezetten fontos, hogy ne vesz�ts�k el a t�relm�nket �s ha f�l �ra kerget�z�s ut�n, de v�g�l visszaj�n a k�ly�k, akkor is dics�rj�k meg, hiszen � nem �rti, hogy az�rt kapta, mert el�tte rossz volt, hanem csak azt �rz�keli, hogy v�gre visszaj�tt �s akkor is j�l kikapott. K�vetkez� alkalommal ezut�n bolond lesz visszamenni.

Ha a k�ly�k nem j�n vissza, akkor mindig ellenkez� ir�nyba t�volodjunk, fussunk el t�le, sohasem fel�, mert a k�ly�k ilyenkor csak meger�s�t�st kap, hogy jaj, de j�, j�n a gazda is ebbe az ir�nyba, akkor uccu neki! M�g ha t�volodni l�t minket, akkor elbizonytalanodik �s visszafordul. Amikor l�tjuk, hogy ism�t fel�nk j�n, h�vjuk �jra kedvesen. Csalogat� lehet, ha elt�volod�s k�zben megz�rgetj�k a kaj�s zacsk�t. Esetleg tov�bb fokozhatjuk a dolgot, hogyha elt�volod�skor m�r nem h�vjuk, hozz�nk �rkezve nem vesz�nk r�la tudom�st �s a z�rg� jutalomfalatos zacsk�val, mindig elfordulunk a kuty�t�l 1-2 percen kereszt�l, ezzel n�velve benne a v�gyat, hogy v�gre odamehessen a gazd�hoz.

Figyelj�nk r�, hogy ne mindig csak akkor h�vjuk, ha p�r�zra akarjuk venni. Gyakoroljuk, azt is, hogy beh�v�s ut�n kicsit tartsuk m�g a k�zel�nkben a k�lyk�t n�h�ny �jabb jutalomfalattal, j�t�kkal vagy fog�csk�val, hogy ne alakuljon ki benne, hogy elveszi a megszokott jutalomfalatot, azt�n m�ris rohan el. M�r ilyen korban �rdemes bevezetni egy vez�nysz�t, amit akkor haszn�lunk, amikor a kiskuty�t elengedj�k a p�r�zr�l �s elmehet szagl�szni. A p�r�z lecsatol�sa ut�n jutalomfalattal pr�b�ljuk m�g n�h�ny m�sodpercig mellett�nk tartani, majd adjuk ki a vez�nysz�t (pl. „mehetsz”), k�ld� k�zmozdulat k�s�ret�ben. Ezzel is n�velj�k a kontroll�lhat�s�g�t.

K�ly�k kuty�nk az 5-7 h�napos kort el�rve egyre ink�bb �n�ll�bb�, magabiztosabb� v�lik, amikor is bizony a gazd�nak is nagyobb tal�l�konys�gra van sz�ks�ge. Azonban ha az alapokat j�l leraktuk, akkor a k�ly�k sz�m�ra szinte automatikuss� v�lik, hogy h�v�sra visszaszaladjon, ezt pr�b�ljuk megtartani. Ebben a korban a k�ly�k beh�vhat�s�g egyre ink�bb tekint�lyalap�v� v�lik, teh�t ne feledkezz�nk meg a helyes rangsor megtart�s�r�l sem!

A beh�v�s alapelvei itt is ugyanazok, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy ritk�n h�vjuk, de akkor viszont k�vetelj�k meg, hogy visszaj�jj�n!

A parancssz�t szint�n lehet�leg egyszer adjuk ki, ha nem j�n, akkor mindenk�ppen cselekedn�nk kell:

• ellenkez� ir�nyba elindulunk, elfutunk
• elb�junk
• felemelj�k a hangunkat
• odamegy�nk, megfogjuk, majd h�tr�lva futva, magunk el�tt tartva a jutalomfalatot h�vjuk.

Sok k�ly�knek ekkorra esik a kamaszkor is (6-10 h�napos), amikor m�r pr�b�lgatj�k hat�raikat, hogy meddig mehetnek el �s sok eddig sz�fogad� k�ly�kn�l is kialakul a szelekt�v hall�s.

Nagyon sok gazd�nak ekkor szokott elfogyni a t�relme �s kitart�sa. H�ny �s h�ny olyan gazd�val lehet tal�lkozni a s�t�ltat�kban, akik „l�tszatra” h�vj�k a kuty�jukat, de m�r mi is halljuk, hogy nem gondolj�k komolyan, de az�rt szeretn�k mindenkivel �rz�keltetni, hogy �k pr�b�lkoznak. Ne sz�gyellj�nk m�sok el�tt sem fell�pni kuty�nk engedetlens�ge ellen! Lehet, hogy kir�h�gnek, hogy elszaladunk a m�sik ir�nyba, elb�junk, vagy bolond m�dj�ra kiab�lunk, na de kit �rdekel? Mi �l�nk egy�tt a kuty�nkkal, nek�nk sz�m�t, hogy engedelmes legyen. Egy-k�t ilyen „l�tszat h�v�s”, mert ciki, t�nkre teheti az eddigi munk�nkat, holott csak n�h�nyszor kellene bevetni magunkat �s nem lenne t�bb probl�ma. Szerintem meg�ri!

A beh�v�sn�l azt is fontos tudni, hogy a kutya pontosan �rzi a hanghordoz�sunkon, hogy mennyire vagyunk magunkban biztosak. Ha bizonytalanok vagyunk, akkor � is ink�bb ellenszeg�l, m�g ha magabiztosak, akkor ink�bb vissza fog j�nni. Biztos mindenkinek volt m�r olyan esete, hogy a kuty�j�ra nagyon m�rges volt �s �gy h�vta vissza, hogy „ha nem j�ssz vissza, megn�zheted magad”. Csod�k csod�j�ra, ilyenkor mindig vissza tudnak menni.

A kuty�k a szavakat nem, de a hangs�lyt nagyon j�l �rz�kelik. Ebben a korban m�r a hangs�llyal is tudunk j�tszani: el�sz�r kedvesen h�vjuk, ha nem j�n, akkor emelj�k meg a hangunkat �s ha ilyenkor megtorpan, fel�nk n�z (gondolkozik, hogy �rdemes-e visszamennie), akkor ism�t v�ltsunk kedves hangnemre.

Kitart� szelekt�v hall�s eset�n hasznos lehet egy nagyon k�nny� 5-10 m-es „hossz�” p�r�z, amit a kutya szinte nem is �rez, csak maga ut�n h�z. Egyr�szr�l meghosszabb�tottuk a „kez�nket”, m�sr�szr�l a gazd�nak is ad egy megnyugv�st, hogy biztos vissza tudja h�vni a kuty�j�t. A hossz� p�r�z viszont nem arra val�, hogy, mint egy vontat�k�t�len beh�zzuk a kuty�t! Ha els� h�v�sra nem j�n, akkor r�ntsuk meg (ne h�zzuk!) figyelmeztet�leg, majd laz�tsuk ism�t meg, ezzel lehet�s�get adva sz�m�ra a vez�nysz� teljes�t�s�re. Ha visszaj�tt nagyon dics�rj�k meg, ha nem, ism�t r�ntsunk rajta. Hossz� p�r�z lehet sz�ks�ges, ha most m�r kamasz/fiatal kuty�nk m�s kuty�k jelenl�t�ben egy�ltal�n nem hajland� visszaj�nni.

Egy m�sik m�dszer lehet a gazda kez�nek a meghosszabb�t�s�ra egy kulcscsom� vagy kisebb konzervdobozba rakott k�vek, a l�nyeg, hogy hangja �s s�lya legyen, hogy messzebbre is el tudjuk dobni. Ez a m�dszer k�lyk�kn�l nem haszn�lhat�!! Ha a fiatal vagy feln�tt kuty�nk h�v�sra nem akar visszaj�nni, akkor pr�b�ljuk meg a kulcscsom�t k�zvetlen�l mell� (!) dobni. Amikor erre �sszerezd�l, h�vjuk ism�t, ak�r k�zben elt�volodva. Ha visszaj�n, nagyon dics�rj�k meg.

Gazd�val j� kapcsolatban l�v� kuty�n�l, ahol nincsenek rangsorbeli probl�m�k, tov�bbi lehet�s�g, ha megford�tjuk a dolgot �s a h�v�sra nem engedelmesked� kuty�t egyszer�en elzavarjuk, elkergetj�k (forgalmas ter�leten ne ezzel pr�b�lkozzunk!), ezzel kiz�rva a falk�b�l. A gazda figyeljen r�, hogy egy�rtelm� �s hat�rozott legyen a sz�nd�ka! A kuty�k �ltal�ban nagyon gyorsan veszik a lapot �s sunnyogva figyelik a gazd�jukat �s alig v�rj�k, hogy kis id� eltelt�vel az ism�telt h�v�sra odamehessenek. Domin�nsabb, am�gy is rangsorbeli probl�m�kkal k�zd� kutya-gazda p�rosn�l ezzel szemben el�fordulhat, hogy a kutya �gy d�nt, hogy akkor „teszek r�d” �s t�volabb elfoglalja mag�t m�ssal.

Kuty�nk most m�r 1-2 �ves kort el�rve, lehiggadva feln�tt� v�lt �s rem�lhet�leg hossz� �s f�radts�gos munk�nk gy�m�lcse be�rik �s egy biztons�ggal visszah�vhat� kuty�t kaptunk.

�s mit csin�ljak, ha feln�tt kuty�m nem j�n vissza?

Feln�tt korban a beh�v�s alappill�re a falkavez�ri tekint�ly, hiszen a neki val� engedelmess�g egyben a t�l�l�s z�loga is a falk�nak. Abban az esetben, ha kuty�nk abszol�t beh�vhatatlan, mondhatni „r�nk se bag�zik”, akkor szinte biztos, hogy rangsorbeli probl�m�k vannak a h�tt�rben, m�g ha a gazda ezt nem is l�tja!

Ilyenkor az els� dolgunk a helyes rangsor fel�ll�t�sa! Mivel ebben az anyagban els�sorban a beh�v�sr�l szerettem volna �rni, ez�rt csak v�zlatokban t�rn�k ki erre.

Falkavez�r szerep �tv�tele:

• saj�t szf�ra kialak�t�sa,
• k�z�s akci�k vezet�s�nek �tv�tele,
• gesztus ev�s.

A falkavez�ri tekint�ly�nk visszaszerz�s�vel p�rhuzamosan a beh�v�st is teljesen �j alapokr�l kell ind�tanunk, ak�r �j vez�nysz� bevezet�s�vel �s nem utols� sorban egy teljesen �j hozz��ll�ssal, hat�rozott �s k�vetkezetes nevel�ssel.

Az alapok majdhogynem a fent le�rtakkal megegyez�ek.

• El�sz�r otthon, nyugodt k�rnyezetben gyakoroljunk
• Pr�b�ljunk min�l t�bb idegen helyre menni, ahol a kuty�nk jobban r�nk van utalva, ez�ltal gyakorolhatjuk a gazd�ra figyel�st �s �ltal�ban a beh�v�s is biztosabban megy.
• Itt is igaz, hogy mindig jutalmazzunk, ha visszaj�n, hiszen a kutya mindig „itt �s most” �l!
• Fegyelmez� m�dszerk�nt haszn�lhatunk hossz� p�r�zt, kulcscsom�t a fent le�rtak szerint, illetve elkerget�st.

Sok kerti kutya eset�ben tal�lkozni olyannal, amikor a gazda el�sz�r csak 1-2 �vesen viszi ki s�t�lni a kuty�j�t. Ilyenkor a beh�v�st ugyan�gy meg kell neki tan�tani, mint egy k�ly�k kuty�nak, term�szetesen ekkor azonban m�r sokkal nehezebb dolgunk lesz, t�bb k�nyszert (pl. hossz� p�r�zt) kell alkalmaznunk.

V�g�l �sszefoglalva a beh�v�s tan�t�s�hoz nem kell m�s, mint sok t�relem, k�vetkezetess�g, lelem�nyess�g �s nyugodts�g! Nem k�nny�, de nem is lehetetlen feladat, amelynek v�geredm�nye egy kellemes t�rs, akit mindenhov� magunkkal vihet�nk! Azt hiszem, ez�rt meg�ri!

(szerz�: Szita Bogl�rka, Beh�v�s)