SYRIUS Airedale  Terrier Kennel

P�r�z kezel�s!

Gyakorta hallani a gazdikt�l ism�tl�d� jelens�gekkel kapcsolatos k�rd�seket, meg�llap�t�sokat: „Az �n kuty�m ilyen vagy olyan, ezt vagy azt csin�lja, �gy �s �gy viselkedik”, mintha ezek a dolgok bel�lr�l fakad� szem�lyis�gjegyek, megmagyar�zhatatlan �s megv�ltoztathatatlan adotts�gok voln�nak.

Pedig a rendellenes viselked�s t�bbnyire nagyon is k�zzelfoghat� k�rnyezeti hat�sokra vezethet� vissza, �s az esetek nagy r�sz�ben korrig�lhat�.

Tal�n a legk�zismertebb �s legr�gebbi jelens�g azon kutyatart�k k�z�tt, akik kuty�jukkal k�zlekednek, mozognak, s�t�lni j�rnak. A kutyaiskol�k �s internetes f�rumok f�lm�r�sei szerint arra vonatkoz�lag, hogy mit szeretn�nek v�ltoztatni a kuty�jukon, magasan ez a k�v�ns�g vezeti a gazdik k�v�ns�glist�j�t: "megtan�tani a kuty�mat rendesen p�r�zon menni".

Magukt�l nem tanulnak meg a kuty�k laza p�r�zon menni, nekik ezt nem dikt�lja az �szt�n�k, �s igaz�b�l nem is �rdek�k. Egyr�szt az�rt, mert egy kutya �tlagos sebess�ge valamivel (kb. 1–1,2 km/h-val) nagyobb, mint a s�t�l�, gyalogl� ember�. M�sr�szt az�rt, mert menet k�zben meg�llnak, figyelnek, szagl�sznak, jel�lnek, el�re szaladnak, oldalir�nyba kit�rnek stb. Teh�t a mozg�sukat, cselekv�seiket nem az emberi logika �s esetleges sz�ks�glet befoly�solja (s�t�ljunk egyenesen, egyenletes temp�ban el�re, mert ez�ltal lehet legkisebb er�- �s id�r�ford�t�ssal el�rni A pontb�l B pontba). A kuty�k �gy viselkednek, mint azt porty�z� vad�szattal �lelmet keres� falka�llat �seikt�l, a farkasokt�l �r�k�lt�k.

P�r�z n�lk�l sz�letnek

Egy idegen t�rgyat az egy�bk�nt fontos �s �rz�keny testr�szen, a nyakon elviselni nem term�szetes �s nem velesz�letett viselked�sform�ja a kuty�knak. A k�ly�kkutya a nyak�ra el�sz�r f�lcsatolt nyak�rvet els� reakci�k�nt igyekszik mag�r�l ler�zni, lekaparni, valamilyen �ton-m�don kib�jni bel�le. Szint�n term�szetellenes �s teljesen �rthetetlen sz�m�ra az is, hogy mozg�ster�t valami (egy hossz� �s v�kony t�rgy) korl�tozza, �s nem oda megy, ahov� akar, hanem csak addig, ameddig a p�r�z hat�k�rzete kiterjed. Ezekhez sz�m�ra mer�ben �jszer� �s �szt�nrendszer�vel ellenkez� dolgokhoz a kuty�nak el�sz�r hozz� kell szoknia, meg kell tanulnia vel�k egy�tt �lni. Sok esetben egy �leten kereszt�l.

A nyak�rvh�z vagy h�mhoz t�rt�n� szoktat�st m�r 6–8 hetes korban �rdemes elkezdeni. Erre a c�lra megfelel az olcs�bb kivitel� felszerel�sek k�z�l egy olyat kiv�lasztani, amelyet k�nnyen �s gyorsan lehet be- �s kikapcsolni. Ebben az �letf�zisban j�t�kkal, vagy valamilyen finom falattal t�rt�n� pozit�v meger�s�t�ses gyakorlatokkal, amelyeknek els�sorban a figyelemelterel�st kell szolg�lniuk, viszonylag gyorsan el lehet �rni a k�v�nt c�lt, hogy a kicsiny kutyak�ly�k ne tiltakozz�k a test�re csatolt idegen t�rgy ellen. Csak akkor k�vetkezz�k a p�r�z f�lcsatol�sa, ha a k�ly�kkutya a nyak�rvet vagy h�mot m�r j�l viseli mag�n. Felel�ss�gteljes, az almot nem kennelben tart�, igaz�n professzion�lisan dolgoz� teny�szt�k �ltal�ban ezeket az els� szoktat� l�p�seket megteszik a k�lyk�kkel, �s a nyolchetes korban mikrochippel ell�tott, beoltott �s f�regtelen�tett kutyusok mell� a t�rzsk�nyv�n k�v�l m�g egy egyszer�bb nyak�rvet �s p�r�zt is adnak az �llat �jdons�lt tulajdonos�nak.

Sok kuty�s ember nem tudja, hogy ennek az egyik legalapvet�bb tan�t�si, szoktat�si feladatnak milyen fontoss�ga van a kutya �s a gazdi tov�bbi �let�ben. Ez�rt, hib�s m�don, az els� hetekben, h�napokban nem tesznek nyak�rvet a kuty�ra, �s nem kezdik el a p�r�zon halad�s helyes tanul�s�t, gyakorl�s�t. Min�l k�s�bb ker�l napirendre ennek a fontos dolognak a sz�ks�gszer�s�ge, ann�l nehezebb feladat el� �ll�tja a kuty�t, a gazdit �s sok esetben a kutyaiskola szem�lyzet�t egyar�nt.

Hogyan tan�tsam?

Ha a kuty�nak m�g nincsenek el�zetes negat�v �lm�nyei, ennek megfelel�en el��t�letei sem a p�r�zon val� k�zleked�ssel kapcsolatban, akkor viszonylag gyorsan �s egyszer�en megy a tanul�s.

El�tte ellen�rizze a gazdi a nyak�rv vagy a h�m szoross�g�t: �gy legyen be�ll�tva, hogy az se t�l laza, se t�l szoros ne legyen. �ltal�nos szab�ly, hogy ha a mutat�- �s k�z�ps� ujjat k�nnyed�n be lehet dugni a p�nt �s a kutya teste k�z�, akkor megfelel� a be�ll�t�s �s a m�ret. A manaps�g kereskedelmi forgalomban l�v�, j� min�s�g� felszerel�sek csomagol�s�n f�l van t�ntetve a m�ret, nem �rt teh�t a v�s�rl�s el�tt a kutya nyak-, illetve mellkas-ker�let�t m�r�szalaggal megm�rni. Manaps�g a p�r�zok szinte mindegyik�t olyan karabinerrel l�tj�k el, amelyet f�l k�zzel is k�nnyen r� lehet kapcsolni a kutyanyak�rv�re vagy h�mj�ra, illetve lekapcsolni r�la. Az anyagokban, min�s�gekben, valamint a hossz�s�gban azonban �ri�si v�laszt�k �ll a boltok polcain a gazdik rendelkez�s�re. Tan�csos egy hajl�kony, k�nny�, id�j�r�si viszonyoknak j�l ellen�ll�, j�l tiszt�n tarthat�, a kutya m�ret�hez 1–3 h�nap m�lva is alkalmazhat�, 2-3 m�ter hossz�s�g� modell mellett d�nteni.