SYRIUS Airedale  Terrier Kennel

Itt az id�:

amire egy kuty�nak a legnagyobb sz�ks�ge van!

(Megjelent: 2018. m�rcius 19. - unDOGmatik)

A gazda elmegy a kik�pz�h�z… ez ak�r egy vicc kezdete is lehetne, de ki kell �br�nd�tsak mindenkit, csak egy szok�sos kuty�s sztori lesz. Sz�val, a gazda elmegy a kik�pz�h�z, hogy a kuty�j�nak seg�ts�g kell. A kutya �ld�zi az aut�kat, esz�ben sincs otthon maradni, m�g a kilom�terekkel arr�bb lev� tany�n is szokt�k l�tni. A gazda azt akarja, hogy a kutya tanuljon. A gyerek szereti a kuty�t, sz�val a kuty�nak nem eshet baja, �s ahhoz, hogy ne essen baja, tanulnia kell. A kuty�nak meg kell tanulnia, hogy nem szabad kimenni a kapun. Sok kutya nem k�borol, sz�val ennek a kuty�nak is meg kell tanulnia, hogy lehet olyan kutya, mint azok, akik nem sz�knek.

A kuty�k el�g v�ltozatosak, �s nem csak a k�l�nb�z� fajt�kr�l van sz�, – b�r el�g vicces, hogyha belegondolunk, hogy a yorkie-k �s a masztiffok ugyanannak a fajnak az egyedei – hanem a szem�lyis�g�kr�l is. Vannak, akik energikusak, vannak, akik k�nyelmesek. Vannak, simul�konyak �s vannak, akik szeretnek n�ha egyed�l lenni. N�h�nyan szinte zsenik �s, h�t… n�h�nyan nem. Azt�n vannak, akik otthon maradnak �s vannak, akik nem, de a legt�bb kutya kihaszn�lja a lehet�s�get egy kis felfedez�sre, ha lehet�s�ge van r�.

Az lenne a legegyszer�bb, ha meg tudn�nk k�rdezni ezeket az otthon�l� kuty�kat, hogy mi�rt nem k�borolnak. Mondd, mi�rt maradsz otthon? Mi a titok? A kuty�k viszont nem tudnak besz�lni, mi meg nem vagyunk gondolatolvas�k, �gy csak tal�lgatni vagyunk k�pesek. Ha az ember 10 percet elt�lt egy k�nyvesbolt azon r�sz�n, ahol a kuty�kkal foglalkoz� k�nyvek vannak, annyi tal�lgat�st olvashat, ami eg�sz �let�re el�g lesz. Szerencs�re a kuty�k eset�ben nem kell tudnunk a mi�rtet, csak dolgoznunk kell a probl�m�n.

A szomsz�d kuty�ja bezzeg otthon marad, mondja a gazda. Az �rdekes k�rd�s az, hogy vajon a szomsz�d tan�totta erre a kuty�j�t? Lehet, hogy igen, de nagy a val�sz�n�s�ge, hogy a kutya az, aki nem akar otthonr�l elmenni. Biztons�gosabb �gy? H�t persze, hogy az. Nem t�l bonyolult a k�plet: a kutya nem sz�kik, nem ker�l az utak k�zel�be, nem ker�l a vad�sz pusk�ja el�, �gy sokkal kisebb a val�sz�n�s�ge, hogy baleset �ri. T�k�letesen nem lesz soha biztons�gban, mert a legotthon�l�sebb kuty�t is elcs�b�thatja egy ny�l, vagy egy macska, neadjisten egy m�sik kutya.

Mindenesetre a forgat�k�nyv moraliz�l�sra cs�b�t. „A kuty�nak otthon kell lennie, mert �gy helyes.” Amikor kedvenc�nk olyan dolgot csin�l, amit mi egy�ltal�n nem �rt�kel�nk, vagy nem tesz meg valamit, amit szerint�nk meg k�ne, szinte s�rt�snek vessz�k. De a kuty�k nem osztj�k a mi erk�lcsi n�zeteinket, �s sokszor ez a fajta elv�r�s vezet a b�ntalmaz�shoz. Mi�rt? Mert a kuty�mnak otthon k�ne maradnia. Most tr�nerek ezrei sikoltanak fel a vil�gon, hogy mi�rt? Mi�rt k�ne? Van otthon valami j�? Van valami ok arra, hogy a kutya ne az orr�t k�vesse �s ne induljon el egy r�ka, ny�l, f�c�n nyom�n? Nem t�k�letes a hasonlat, de mondjuk, hogy a kutya nagyj�b�l olyan, mint egy kisbaba. „A bab�nak nem szabad kiny�lni a j�r�k�b�l �s a sz�j�ba venni a f�ld�n lev�, koszos nyal�k�t.” H�t, ok�… de senki sem v�rja el egy kisbab�t�l, hogy ezt meg�rti, egyet�rt�en b�lint, �s ett�l kezdve t�vol tartja t�k�letes kisbabakezeit a koszos nyal�k�t�l. A baba megl�tja a nyal�k�t, a pillanat t�red�ke alatt megsz�letik a fej�ben a gondolat, hogy neki az kell, �s m�r a sz�j�ba is ker�lt. Mire akarok ezzel kilyukadni? Hogy irre�lis elv�r�sok helyett �rdemes ink�bb gyorsan felkapni az �dess�get a f�ldr�l, vagy valamivel elterelni a baba figyelm�t. Term�szetesen a kuty�k nem kisbab�k, de ak�rhogy is n�zz�k, nem is feln�tt emberek. (Mi t�rt�nik? A baba kiny�l, megszerzi a nyal�k�t, �s a viselked�s meg is er�s�t�d�tt: igencsak �rdemes dolgokat felszedegetni a f�ldr�l, mert el�g finomak. Pont ugyan�gy van ez a kuty�kkal is, ha a viselked�s meger�s�t�st nyer, akkor a kutya sz�vesen megteszi �jra �s �jra, att�l f�ggetlen�l, hogy az emberek szerint k�ne, vagy nem k�ne. Egyszer�en csak kutyak�nt viselkedik).

Ha a kuty�t olyan dologr�l akarjuk leszoktatni, amit term�szet�n�l fogva nagyon szeret, vagy olyasmir�l, ami hossz� id�n kereszt�l meger�s�t�st nyert, akkor kem�ny f�ba v�gjuk a fejsz�nket. El�sz�r is, sokkal k�zelebb ker�l�nk a megold�shoz, ha nem leszoktatni akarjuk, hanem �tszoktatni. A kutya h�z a p�r�zon? Megtan�tjuk helyette laza p�r�zon k�zlekedni. A kutya felugr�l? Megtan�tjuk helyette sz�pen �lni. Sokkal jobb helyzetb�l indulunk, ha nem csak sim�n tiltani akarunk valamit, hanem adunk alternat�v�t.

De t�rj�nk vissza a csavarg� kuty�ra. A kutya szeret term�szet�n�l fogva csavarogni? Szinte teljesen biztos. �rdekes �s �lvezetes szokott lenni a csavarg�s? Szinte teljesen biztos. A talajon egy �zcsal�d minden tagj�nak l�bnyom�t lehet �rezni… ennyi el�g is. Sz�val adott a kutya, aki olyasmit csin�l, amit a term�szet�b�l ad�d�an nagyon szeret csin�lni, �s ami mindig meger�s�t�st nyert. El�g bonyolultnak hangzik err�l leszoktatni.

Itt a „tan�tsunk valami m�st” is el�g haszn�lhatatlannak t�nik. A csavarg�s legt�bbsz�r akkor k�vetkezik be, ha a gazda nincs otthon, vagy nem figyel. Lehet tan�tani a kuty�t arra, hogy maradjon otthon a csavarg�s helyett, de a kutya csak addig fogja ezt megtenni, m�g meger�s�t�st kap (Ha most az jutott eszedbe, hogy de, h�t nem csak addig k�ne, akkor olvass vissza p�r bekezd�ssel. A nyal�ka. Meg a gyerek). A legt�bb kutya otthon marad, ha a gazda otthon van, azt�n ha kiteszi a l�b�t, akkor nekiv�g a nagyvil�gnak.

Sok esetben vezet a szitu�ci� b�ntet�shez, m�gpedig k�tf�lek�ppen. A kedvesebb m�d, hogy a gazda elvesz valami, a kutya sz�m�ra j� dolgot r�vid id�re. A f�jdalmas m�d a kiab�l�s, fizikai b�ntalmaz�s, k�l�nf�le elektromos nyak�rvek alkalmaz�sa, stb. Mi�rt a gond ezzel? M�g ha el is kapjuk a kuty�t a sz�k�s pillanat�ban, megint csak annyit fog megtanulni, hogy ha a gazda otthon van, akkor maradni kell, ha elment, akkor pedig mehet a menet. �s ez nem az�rt van, mert a kuty�k erk�lcsi fert�ben �lnek, vagy v�rig akarnak minket s�rteni. Egyszer�en megtanulj�k, mikor m�k�dik a sz�k�s, �s mikor nem. (Ha most az jutott eszedbe, hogy de, h�t nem csak addig k�ne, akkor olvass vissza p�r bekezd�ssel. A nyal�ka. Meg a gyerek).

Ilyenkor ker�lnek el� az aff�le eszk�z�k, mint az elektromos nyak�rv, elektromos ker�t�s. Az ilyen fajta b�ntet�s megv�ltoztatja a kutya viselked�s�t, mert a kuty�k, ahogyan az �llatok �ltal�ban, elker�lik a f�lelmetes �s f�jdalmas dolgokat. M�gis mi a probl�ma vel�k? Hogy mindig van mell�khat�suk. Nem neh�z kital�lni, hogy ha rendszeresen ijesztget�nk egy kuty�t, vagy f�jdalmat okozunk neki, f�lni fog. �s, a kuty�k, ahogyan az �llatok �ltal�ban, n�h�ny viselked�st vesznek el� a reperto�rb�l, ha megijednek: lefagynak, elmenek�lnek, vagy t�madnak.

Sz�val lehet, hogy csak att�l f�l majd, hogy kimenjen az udvarr�l, de lehet elkezd f�lni a gazd�t�l is. Vagy a gazda gyerekeit�l. F�lelem n�lk�l �lni alapvet� �llatj�l�ti k�rd�s. Senki nem akar eg�sz �letben rettegni. Plusz, egy kik�pz� sz�ve egyb�l elkezd �ssze-vissza verni, ha azt hallja, hogy a kuty�t, aki folyton gyerekek k�zel�ben van, rendszeresen b�ntetnek. Nem v�letlen�l, mert az agresszi� egyik kiv�lt� oka a f�lelem.

Most j�n az a t�ma, hogy a kuty�knak ez nem f�j. Nos, ha t�nyleg nem f�jna, akkor nem m�k�dne. A b�ntet�s l�nyege, hogy a f�jdalom, azaz a b�ntet�s hat�s�ra a viselked�s abbamarad. M�k�dik? Igen. F�j? Igen. Sz�val, ha nem f�j, akkor a kutya bizony nem fog a ker�t�sen bel�l maradni. Sokszor hallani, hogy „csak egy kis cs�p�s”. Ha minden egyes alkalommal „megcs�pik” a nyakamat, amikor egy szelet pizz��rt ny�lok, sim�n tov�bb fogok enni. Ha meg akarod v�ltoztatni a viselked�sem, ennyi bizony nem lesz el�g. Ha azt akarom, hogy a kutya ne tegyen meg valamit, amit term�szet�n�l fogva szeret, �s amir�l rendszeresen be is bizonyosodott sz�m�ra, hogy j� dolog, egy cs�p�s nem lesz el�g. Ahhoz f�jdalom kell. �s, ha ezekre a f�jdalommal teli vizekre evez�nk, akkor azonnal szembe is tal�ljuk magunkat a m�r eml�tett mell�khat�sokkal.

Sz�val, a j�l�ti k�rd�s �s az agresszi� probl�ma miatt nem javasolj�k a modern tr�nerek a b�ntet�st. De akkor mit tehet�nk ezzel a bar�ts�gos-szomsz�dl�togat�-aut��ld�z�-csavarg�val?

A csavarg� kuty�t alapesetben visszatartja egy j� ker�t�s, ami csod�latos tal�lm�ny a kuty�sok sz�m�ra. Persze, k�zel sem biztos, hogy ha megvan a ker�t�s, egyb�l h�tra lehet d�lni. A kutya, akinek lehet�s�ge van naponta �r�kat futni a term�szetben, kiel�g�ti a feladatok �s a k�rnyezetgazdag�t�s ir�nti ig�ny�t is. Ha bez�rjuk mindenf�le kompenz�ci� n�lk�l, unatkozni fog �s biztos, hogy rosszul �rzi majd mag�t, sz�val kell lennie valami m�s megold�snak… 

Mi lehet a megold�s a gazda sz�m�ra, aki elment a kik�pz�h�z? Meg kell adni a kuty�nak azt az egy dolgot, amit a legt�bb kutya a legjobban szeretne.

Id�t.

Ha a kuty�nak nincs lehet�s�ge k�borolni, helyette sz�ks�ge van feladatokra �s k�rnyezetgazdag�t�sra. A feladat �s a k�rnyezetgazdag�t�s a kutya �let�nek a sava borsa. Ezek azok a dolgok, amikre a kuty�nak sz�ks�ge van, hogy boldog, eg�szs�ges, �s akt�v tagja legyen a csal�dnak. Hogyan lehet megoldani, hogy a kutya biztons�gban „csavarogjon”? El kell vinni s�t�lni.

Sz�val a kuty�nak sz�ks�ge van id�re, amikor a kanap�n pihen, id�re, amikor s�t�l, id�re, amikor kaj�val t�lt�tt j�t�kokkal j�tszik, �s id� kell a j�t�k megt�lt�s�hez is. Id�re van sz�ks�g a labd�z�shoz, a kuty�kkal val� tal�lkoz�shoz, az engedelmes feladatokhoz, egy dolog van, ami mindenhez biztosan kell: id�, id�, id�. A kutya nem pl�ss�llat. A kutya nem macska (hab�r a macsk�k is igen sokat profit�lnak a k�rnyezetgazdag�t�sb�l �s abb�l, ha tan�tj�k �ket). Az id� a leg�rt�kesebb dolog, amit adni tudunk h�n szeretett n�gyl�b� t�rsainknak.

Az a k�p, hogy egy kutya boldogan szaladg�l egyed�l az udvaron, �s nem ig�nyel egy�b t�r�d�st, csak a napi adag t�pot, de am�gy csod�latos, akt�v tagja a csal�dnak, amikor nagy ritk�n arra van sz�ks�g, egy �br�nd. Csak a mes�ben l�tezik, mint az egyszarv�. �s a gazd�nak, aki elment a kik�pz�h�z, biztos, hogy kuty�ja van, nem egyszarv�ja. Rem�lj�k, hogy sok gazd�t siker�l meggy�zni a tagadhatatlan igazs�gr�l: egy kuty�ra id� kell. A r�juk ford�tott id�t viszont t�bbsz�r�sen fizetik vissza, ezt meg�g�rhetem. Boldogok vagyunk, mert vel�nk vannak, jobb az eg�szs�g�nk, mert sokat s�t�lunk vel�k, szeretnek minket, nevet�nk rajtuk, �s s�rhatunk a v�llukon (m�g ha sz�r�s is). Tal�n, csak tal�n �tmegy az �zenet: egy kis id� igaz�n alacsony �r az�rt a rengeteg j� dolog�rt, amit a kuty�k adnak nek�nk.

(Forr�s: http://dog.international/its-about-time-what-dogs-really-need/)