SYRIUS Airedale  Terrier Kennel

A fiatal Airedale terrier tan�t�sa

Bevezet�s

Az Airedale terrier haszn�lati kutya. Aki teh�t Airedale terriert v�s�rol, annak rendszerint valamilyen c�lja van a kuty�val, valamire haszn�lni k�v�nja (szem�lyv�delem, �rz�s, vad�szat stb.). El�fordulhat term�szetesen az is, hogy valaki kedvtel�sb�l k�v�nja tartani. M�g az ilyen kutyatart�knak is sz�ks�g�k van azonban arra, hogy kedvenc�k legal�bb a „t�rsadalmi egy�tt�l�s” alapvet� szab�lyait elsaj�t�tsa, ne okozzon t�bb bossz�s�got, mint �r�met gazd�j�nak. A kutya szempontj�b�l is jobb, ha megtan�tjuk viselkedni, mert az ilyen kuty�t t�bbsz�r vihetj�k magunkkal, gyakrabban lehet vel�nk �s ez sz�m�ra a lehet� legnagyobb �r�m.

Az Airedale Terrier egy agilis, nagytermet� terrier, akinek az �rtelmess�ge �s gyors felfog�sa, energikuss�ga megk�v�nja, hogy k�l�n�s figyelmet ford�tsunk az alapos szocializ�ci�j�ra, valamint a megfelel� egy�tt�l�si szab�lyok betart�s�ra. Ehhez a legpraktikusabb megold�s, hogy a kuty�t a mindennapos otthoni gyakorl�s mellett kutyaiskol�ba irassuk, ahol mindezeket szak�rt� seg�ts�g�vel elsaj�t�thatja. �gynevezett engedelmes vizsg�t (Begleithundpr�fung, azaz BH) legkor�bban 14 h�napos korban tehet a kutya. Teh�t ha a szocializ�ci�j�t siker�l megalapoznunk a kutyaoviban, akkor 7-8 h�napos kor�ban elkezdhetj�k a kutyaiskol�ban a BH vizsga anyag�t megtanulni. Mire a kutya el�ri a 14 h�napos, vizsg�hoz sz�ks�ges korhat�rt, a kutya k�szen �ll a vizsg�ra.

A BH vizsgaszab�lyzat el��rja, hogy a p�r�zon vezetett kutya szorosan gazd�ja bal l�ba mellett haladjon �gy, hogy a p�r�z laz�n l�gjon; a kutya ne maradozzon le, ne h�zzon, m�g akkor sem, ha menet k�zben fordulatokat tesz�nk. A p�r�zon vezet�s alatt k�z�mb�sen kell viselkednie a mellette elhalad� emberekkel, j�rm�vekkel, szokatlan zajokkal �s �llatokkal szemben. Ha a vezet� meg�ll, a kuty�nak gazd�ja bal l�ba mell� kell �lnie, �s ha ilyenkor valakivel kezet fogunk, a kuty�nak nem szabad az idegenre ugr�lnia, esetleg �t megt�madnia. A j�l nevelt Airedale terriernek legal�bb n�h�ny percig nyugodtan egyhelyben kell maradnia, ha gazd�ja mag�ra hagyja. Ha pl. bemegy�nk egy �zletbe �s kuty�nkat a bolt el� k�tj�k, r�vid t�voll�t�nk alatt nem szabad vony�tania, ok n�lk�l ugatnia, esetleg t�madnia, vagyis ne okozzon a kutya botr�nyt.

A BH vizsga als� korhat�ra 14 h�nap, s ezt egy rendszeresen oktatott Airedale terrier 4-5 h�nap alatt t�k�letesen elsaj�t�thatja.

Hangs�lyoznunk kell, hogy a fentiekben azt a minimumot �rtuk le, amelyet minden Airedale terriernek tudnia illik, amelynek megtan�t�sa teh�t minden gazda sportszer� k�teless�ge, nemcsak saj�t, hanem kuty�ja �s a k�rnyezet�ben �l�k �rdek�ben is.

Felv�zolunk n�h�ny alapelvet, amelyek a nevel�shez sz�ks�gesek, �s amelyeket az Airedale terrier tan�t�sa sor�n mindig szem el�tt kell tartanunk, majd �tbaigaz�t�st adunk, hogy mire �s hogyan tan�tgassuk a k�lyk�t addig az id�pontig (kb. 6 h�napos kor�ig), amikor az engedelmes vizsg�ra val� el�k�sz�t�se kezdet�t veszi.

A k�ly�kkutya leend� tulajdonosa m�r a kiv�laszt�s sor�n dilemma el�tt �ll, mert olyan k�lyk�t szeretne, amelyb�l nemcsak k�llemileg sz�p, hanem munk�ra is alkalmas Airedale terrier fejl�dik. K�llemi szempontb�l nem itt foglalkozunk a k�ly�k kiv�laszt�s�val, a munk�ra val� alkalmass�g szempontj�b�l azonban szolg�lhatunk n�mi tan�ccsal. El�re bocs�tjuk, hogy biztos �tbaigaz�t�st nem adhatunk, csup�n val�sz�n�s�gi t�mpontokat. Tapasztalati alapon �ll�thatjuk, hogy a munka szempontj�b�l a szuka legal�bbis egyen�rt�k� a kannal (vannak, akik esk�sznek a szuk�ra), ugyanilyen alapon az is k�ts�gtelennek l�tszik, hogy a munk�ra val� alkalmass�g az Airedale terrier k�ly�k k�llem�vel nincs �sszef�gg�sben.

A munk�ra val� alkalmass�got ugyanis sem a k�ly�k neme, sem annak k�lleme, hanem a kiskutya idegrendszere val�sz�n�s�ti. Nem meghat�rozza, hanem csak val�sz�n�s�ti! Tudni kell ugyanis, hogy megfelel� tart�ssal lehet valamit jav�tani a fiatal kutya k�llem�n, de a kiskutya „velesz�letett” idegrendszere a nevel�s �tj�n sokkal nagyobb m�rt�kben form�lhat�, sajnos nem csak pozit�v, hanem negat�v ir�nyban is. K�pezhetetlen Airedale terrier k�lyk�t teh�t keresve is nehezen lehet tal�lni, azzal azonban sz�molni kell, hogy egyes egyedek k�nnyebben, m�sok nehezebben, nagyobb t�relemmel, de m�gis kik�pezhet�k.

Annyit azonban �ll�tani mer�nk, hogy az er�szakosabb, elevenebb, szemtelenebb k�lyk�k jobb „Wesen”-t sejtetnek, mint a f�l�nkebb, tart�zkod�bb kiskuty�k. (A kuty�s szaknyelv n�lunk is a n�met „Wesen” sz�t haszn�lja a kutya idegrendszer�nek, bels� l�ny�nek, term�szet�nek stb. �sszefoglal� megjel�l�s�re.) Az etet�s sor�n sokat el�rulhat a k�ly�k a benne lappang� tulajdons�gokb�l, felt�ve, hogy valamilyen okb�l (gyomorront�s, b�lf�rgess�g) nem �tv�gytalan. A szokatlan hangokra (kulcsok cs�rget�se, sziszeg�s, ultrahang, tapsol�s stb.) val� �l�nk reag�l�s gyorsabb reflexekre utal: ugyanezek a hangok az egyik k�ly�kb�l t�mad�st, a m�sikb�l f�lelmet v�lthatnak ki, de a k�z�mb�ss�g is lehets�ges. Az ilyen esetekben a b�tor magatart�s felt�tlen�l pozit�v, a f�lelem pedig negat�v jelens�g. A k�z�mb�ss�g egy�ltal�n nem el�t�lend�, mert lehets�ges, hogy egy minden megpr�b�ltat�st kib�r� k�t�l-idegzetet takar. Teh�t a f�l�nkebb k�ly�k felett se t�rj�nk p�lc�t, mert term�szete a fejl�d�s sor�n �s a nevel�s seg�ts�g�vel igen el�ny�sen v�ltozhat. Az eml�tett pr�b�k teh�t biztos �t�letre nem alkalmasak, bizonyos val�sz�n�s�get azonban ny�jtanak.

Nevel�si alapelvek

Mikor kezd�dhet az Airedale terrier k�ly�k tan�t�sa?

Min�l el�bb, teh�t ak�r k�zvetlen�l az elv�laszt�s ut�n elkezdhetj�k a tan�tgat�st. Sz�nd�kosan nem kik�pz�sr�l, m�g csak tan�t�sr�l sem, hanem tan�tgat�sr�l besz�l�nk. A k�ly�kkutya nevel�se ugyanis kiz�r�lag j�t�kos jelleg� lehet. Ekkor m�g nem szabad olyan k�zvetlen c�lt kit�zn�nk, hogy a k�ly�k Airedale terriert valamilyen gyakorlat elv�gz�s�re megtan�tsuk, ink�bb arra t�rekedj�nk, hogy j�t�kos form�ban a k�s�bbi komoly munka alapjaira a kiskuty�t r�vezess�k. M�g enn�l is fontosabb, hogy a tan�tgat�s sor�n a k�ly�k „jellem�t”, b�tors�g�t er�s�ts�k. Eml�tett�k, hogy okos nevel�s seg�ts�g�vel a f�l�nk kiskutya b�torr� nevelhet�, de azt is meg kell mondanunk, hogy egyetlen meggondolatlan er�szakosabb feny�t�s,vagy m�s – esetleg rajtunk k�v�l�ll� – kellemetlen r�hat�s a k�ly�k mag�val hozott j� idegrendszer�t szinte sz�troncsolhatja, eg�sz �let�re t�nkreteheti, sohasem lehet bel�le igaz�n j� kutya. Aki nem j�t�kos jelleggel neveli a k�lyk�t, okosabban teszi, ha 6-8 h�napos kor�ig kiz�r�lag a testi fejl�d�s�vel t�r�dik, a kuty�val nem foglalkozik.

Most vizsg�ljuk meg k�zelebbr�l azokat a nevel�si alapelveket, amelyeket mind a k�ly�kkutya tan�tgat�sa, mind a kamaszkutya engedelmes vizsg�ra t�rt�n� k�s�bbi el�k�sz�t�se, mind pedig a fiatal Airedale terrier kik�pz�se sor�n egyar�nt szem el�tt kell tartanunk.

A legt�bb kezd� kutyatart� nevel�si m�dszere „kutyapedag�gi�ja” alapjaiban hib�s. Tudom�sul kell venn�nk – b�rmennyire szeretj�k kuty�nkat -, hogy az � agy�nak kerekei eg�szen m�sk�nt forognak, mint a mi�nk, nem emberi m�don gondolkodik, kombin�l �s k�vetkeztet. Vil�g�tsunk r� az embernevel�s �s a kutyanevel�s k�z�tti k�l�nbs�g l�nyeg�re egy szinte mindennapos p�ld�val:

Az �jdons�lt kutyatulajdonos szaladg�lni engedi a kiskuty�t, majd mag�hoz h�vja. A kutya nem megy hozz�. Hangosabban, idegesebben h�vja, de a kutya m�gsem megy oda. V�gre valahogyan m�gis gazd�ja k�zel�be ker�l, amikor is a sorozatos engedetlens�g��rt szid�sban, b�ntet�sben r�szes�l. Ha mindez nem a kiskuty�val, hanem egy kisgyerekkel t�rt�nt volna, az elj�r�sban pedag�giai hib�t aligha tal�lhatn�nk, mert a kisgyermek emberi agytekerv�nyei vil�gosan kivet�tik az �sszef�gg�st az engedetlens�g �s az emiatt bek�vetkezett korhol�s k�z�tt. Ezzel szemben a kiskutya agyrendszere semmif�le �sszef�gg�st sem �llap�t meg a sorozatos parancsmegtagad�s �s a kiszabott b�ntet�s k�z�tt, hanem a r�z�dul� szidalmakat kiz�r�lag az utols� cselekm�ny�vel k�pes �sszef�gg�sbe hozni, vagyis hogy � a gazd�j�hoz odament. A jelen esetben teh�t az a nevel�si eszk�z, amely emberi viszonylatban j�, a kutya eset�ben a lehet� legrosszabb. Ha a gazda a kuty�j�val ezt t�bbsz�r megism�tli, az �llat agya, illet�leg idegrendszere esetleg v�glegesen ler�gz�ti, hogy a gazd�j�hoz odamenni vesz�lyes dolog, mert az k�l�nf�le kellemetlens�gekkel j�rhat. M�s szavakkal: kialakul benne az idevonatkoz� felt�teles reflex (a jelen esetben g�tl� reflex).

Mit kellett volna teh�t a gazd�nak tennie?

B�rmennyire m�rges volt, �ri�si dics�retben kellett volna r�szes�tenie, amint a kutya odament. Ha a kutya t�voll�te, illet�leg a gazda h�v� szavaival egyidej�leg egy idegen b�ntalmazta volna a kiskuty�t, ez lett volna a legszerencs�sebb eset. A kuty�ban ugyanis nemcsak az r�gz�d�tt volna, hogy a gazd�hoz odamenni j�, hanem az is, hogy a h�v� parancs semmibev�tele vesz�lyes.

Ebben az egyetlen p�ld�ban – mint cseppben a tenger – voltak�ppen benne van a kutya tan�t�s�nak l�nyege: az ember tan�t�s�val ellent�tben nem a kutya �rtelm�nek pall�roz�sa, hanem felt�teles reflexeinek tudatos kialak�t�s�ra, kik�pz�s�re t�reksz�nk, bele�rtve nemcsak a cselekv�st kiv�lt�, hanem a cselekv�st g�tl� reflexeket is.

A felt�teles reflexek kialak�t�s�nak m�dja abb�l �ll, hogy kuty�nk bizonyos tev�kenys�geit sz�m�ra kellemes, vagy kellemetlen r�hat�sokkal k�tj�k �ssze: c�ljainknak megfelel�en dics�r�nk, jutalmazunk, illet�leg szidalmazunk, esetleg fenyeget�nk. Ehhez m�g azt is tudni kell, hogy a felt�teles reflexek csak sorozatos gyakorl�s �s ism�tl�s r�v�n alakulnak ki �s a dics�retnek, vagy b�ntet�snek csak akkor lehet reflexkialak�t� hat�sa, ha a kutya a megfelel� �sszef�gg�st k�pes felfogni. (Az �sszef�gg�st �ltal�ban csak akkor fogja fel, ha a dics�ret, vagy szidalmaz�s a cselekv�s�vel egyid�ben t�rt�nik.)

Aki ismeri a Pavlov-i tanokat, aki bele tudja �lni mag�t a kutya „gondolatvil�g�ba” az szinte m�r k�sz kutyakik�pz� �s sz�m�ra term�szetesnek l�tszanak a most k�vetkez� �ltal�nos tan�csok.

A tan�t�s sor�n a dics�ret legal�bb olyan fontos, mint a szidalmaz�s. A felt�teles reflexek kialak�t�sa ter�n csak f�lmunk�t v�gez az, aki a dics�retr�l megfeledkezik, mert – mint m�r �rtuk – a reflexek fel�p�t�se nemcsak kellemetlen, hanem kellemes r�hat�sok t�rs�t�s�val is t�rt�nik. A dics�ret legmagasabb foka, ha az jutalomfalattal egybek�tve t�rt�nik. Ne takar�koskodjunk teh�t a dics�rettel, de m�gis vigy�zzunk arra, hogy csak akkor alkalmazzuk, ha kuty�nk valamit j�l teljes�t. Aki csup�n szeretetb�l, minden k�l�n�sebb ok n�lk�l dics�rgeti, k�nyezteti kuty�j�t, az a kutya el�tt a dics�ret �rt�k�t annyira lecs�kkenti, hogy eredm�nyes kik�pz�s�t is g�tolja.

Legy�nk k�vetkezetesek. Ha kuty�nk m�r valamit megtanult �s annak teljes�t�s�re parancsot kap, azt – ha t�rik, ha szakad – v�gre kell hajtania. (J�l gondoljuk meg teh�t, mire adunk parancsot!) Ha a kutya sz�m�ra valami tilos (pl. d�v�nyra felugrani), azt kiv�telesen sem szabad megengedn�nk.

Mindig azonos �s lehet�leg r�vid, pattog� vez�nyszavakat haszn�lunk. M�g az is hiba, ha a kuty�nak egyszer „�lj” m�sszor pedig „�lj le” parancsot adunk.

Min�l t�bb r�hat�s, impulzus �ri egyid�ben a kutya idegrendszer�t, ann�l k�nnyebben �rti meg a parancsot, ann�l biztosabban m�k�dik a reflex. Ha pl. az eml�tett „�lj!” paranccsal egyid�ben �kl�nket arcmagass�gba emelj�k �s sarkunkat �sszev�gjuk, a kutya h�rom impulzust kapott. (F�l�n kereszt�l hallja a szavunkat �s sarkunk csattan�s�t, szem�n kereszt�l pedig felemelt �kl�nkkel kapott r�hat�st. Szaknyelven azt mondhatjuk, hogy a kutya egyid�ben hangjeleket �s l�tjeleket is kapjon. Saj�t hangunkon k�v�l rendk�v�l hat�sos hangjelek a f�ttyent�sek, a s�p �s az ultrahangs�p. A l�tjeleket kez�nk k�l�nf�le helyzet�vel (pl. el�re ny�jtott kar, stb.) k�z�lj�k a kuty�val.

Airedale terrier�nket a tan�t�sra el� kell k�sz�teni: megfelel� j� hangulatba kell hozni, fel kell „spannolni”. A j�kedv� kutya k�tszer olyan gyorsan tanul. Kuty�nk j�kedve a mi hangulatunk f�ggv�nye. Ideges �llapotban teh�t hozz� se fogjunk a kutya tan�t�s�hoz �s ha az oktat�s k�zben m�rgesek lesz�nk, azonnal hagyjuk abba a tan�t�st. Ideges �llapotunkat ugyanis a kutya meg�rzi. Ilyenkor a kiskutya f�l, idegei sokszor teljesen felmondj�k a szolg�latot, az idegsokkhoz hasonl� �llapotba ker�lhet. A gyakorlatok sorozatos ism�tl�se csak akkor megengedett, ha az m�r a kutya szenved�ly�v� v�lt. �ppen ez�rt, ha valami �jat tan�tunk �s azt a kutya - ha nem is t�k�letesen, de m�gis - teljes�tette, a gyakorl�st nagy dics�retek k�zepette hagyjuk abba �s csak bizonyos id� eltelte ut�n, esetleg csak m�snap folytassuk. Az unalomig t�rt�n� sulykol�s a kutya szenved�ly�t ki�li, csak k�nyszerb�l �s nem sz�vesen fog dolgozni. A tan�t�s k�zben gyakran iktassunk be „felold�” sz�neteket, amikor a kutya kedv�re sz�rakozhat.

Ne kiab�ljunk a kuty�val! Aki a kutya engedetlens�ge eset�n hangerej�nek emel�s�vel pr�b�l eredm�nyt el�rni, az oda jut, hogy kuty�ja kiz�r�lag a nagyon hangosan kiadott parancsra engedelmeskedik. (Ne feledj�k, hogy kuty�nk a norm�lis hangerej� besz�det 100 m�ter t�vols�gb�l is hallja!)

A hangs�ly fontosabb, mint a sz�, vagy besz�d jelent�se. A dics�retet megel�gedett, kedvesked� hangsz�nnel, a szidalmaz�st szemreh�ny� �s a norm�lisn�l halkabb t�nusban k�z�lj�k a kuty�val. A tilt� parancs se hangos, hanem er�teljesen pattog� legyen. Itt is �rv�nyes, hogy mindig azonos szavakkal �s hangs�llyal fejezz�k ki magunkat, k�l�n�sen a tilt� parancs (pl. „Pfuj!”) �lland� azonoss�g�ra kell �gyelni.

Meg�tni a kiskuty�t szigor�an tilos. A gyakrabban meg�t�tt kutya m�r akkor is beh�zott farokkal f�lreugrik, ha kez�nkkel nem �tni akarunk, hanem valami m�s okb�l emelj�k fel, pl. meg akarjuk simogatni. Ha a testi feny�t�s elker�lhetetlen, az abb�l �lljon, hogy a nyak fels� r�sz�n megfogjuk a kutya b�r�t �s megr�zzuk, hasonl�an ahhoz, ahogyan az anyakutya feny�ti meg k�lyk�t. �ltal�ban �gyeln�nk kell arra, hogy a kis Airedale terriert mindaddig, am�g �nmag�t megv�deni nem k�pes, semmif�le b�ntalom se �rje. K�l�n�sen vigy�zzunk, hogy idegen ember, esetleg gyermek, vagy kutya ne b�ntalmazhassa. Kuty�nkba azt kell beleneveln�nk, hogy � mindenkin�l er�sebbnek �rezze mag�t, a gazd�j�t �s k�zvetlen k�rnyezet�t kiv�ve.

A kuty�val a lehet�s�g szerint csak a gazd�ja foglalkozzon. A kutya tan�t�sa nem kollekt�v csal�di munka, a tan�t�s sor�n a csal�d t�bbi tagja lehet�leg ne legyen jelen, de ha m�r ez elker�lhetetlen, abban az esetben legal�bb a v�lem�nynyilv�n�t�st�l, f�k�nt a sajn�lkoz�st�l tart�zkodjanak. Nem helyes, ha a kutya sokat van csal�don k�v�l�ll� idegenek, f�k�nt idegen gyermekek k�z�tt.

Miut�n nagyj�b�l ismertett�k azokat az �ltal�nos alapokat, amelyekre a kutya tan�t�s�t r� kell �p�ten�nk, t�rj�nk r� a megtan�tand� konkr�tumokra, pontosabban arra, hogy mit tan�tgassunk a kis k�ly�knek 5-6 h�napos kor�ig, amikor majd az engedelmes vizsg�ra val� el�k�sz�letet kell elkezdeni.

Szobatisztas�gra nevel�s

Kezdj�k a legnagyobb probl�m�val, a szobatisztas�ggal. Mindenekel�tt tudnunk kell, hogy az eg�szen kis k�ly�k is m�r bizonyos m�rt�kig „szobatiszta”. A k�ly�k – amint m�r m�szni, menni tud – kimegy a kos�rb�l, vagy �lb�l �s azon k�v�l v�gzi el a dolg�t. M�r ekkor, de k�s�bb is, minden kutya el�szeretettel int�zi �gyeit olyan helyen, ahol ak�r saj�t maga, ak�r egy m�sik kutya dolg�t m�r elv�gezte. Minden kutya keresi az ilyen helyeket �s ha meg�rzi a „n�vjegy” szag�t, az rendszerint ingert v�lt ki bel�le. Ha kuty�nk ezen tulajdons�g�t szem el�tt tartjuk, sokkal k�nnyebben szoktatjuk r� �kelm�t a szobatisztas�gra. A szabadban, kertben tartott k�ly�kkel egy�ltal�n nincs probl�ma. Id�nk�nt vigy�k be a lak�sba �s ne vegy�k le a szem�nket r�la. Rendszerint alig telik el n�h�ny perc �s a k�ly�k m�ris hozz�kezd a m�velethez. Ha m�r az els� pillanatban siker�lt elcs�pn�nk, szidalmak k�zepette �lbe kapjuk �s az ajt�n k�v�l vissz�k. A lak�son k�v�l (a kertben) �jb�l figyelj�k a k�lyk�t, �s ha ott v�gzi a dolg�t, nagyon megdics�rj�k. Alig n�h�nyszor kell r�sz�nnunk egy-egy negyed�r�t, kialak�tottuk a kapcsolatos g�tl�reflexet �s a k�ly�k szobatiszt�nak tekinthet�. Valamivel nehezebb helyzetben vagyunk, ha v�rosban, emeleten lakunk, de m�gsem olyan vesz�lyes a dolog, mert m�r ismerj�k a kutya kapcsolatos tulajdons�gait. �ppen ez�rt �gyeln�nk kell arra, hogy ne legyen a lak�sban �ssze-vissza t�bb helyen vizelet-nyom, mert ez �lland� ingert okoz. Ha valahov� odarosszalkodott a kiskutya (sz�nyegre, padl�ra) azt a helyet szalmi�kszesszel d�rzs�lj�k be. Ennek a szag�t ugyanis annyira ut�lja, hogy oda aligha v�gzi a dolg�t. A kutyust min�l gyakrabban vigy�k le az utc�ra �s ott dics�retekkel halmozzuk el, ha a dolg�t elv�gzi. A kiskutya orr�t (a lak�sban) a hagyat�k�ba belenyomni �zl�stelen �s teljesen �rtelmetlen nevel�si eszk�z.

Helyben marad�s

M�r az eg�szen kis kuty�t meg lehet tan�tani – s�t k�v�natos megtan�tani – arra, hogy parancsunkra a kijel�lt hely�re menjen �s r�videbb ideig ott is maradjon, majd h�v�sunkra hozz�nk szaladjon. Ezt legk�nnyebb lak�sban megtan�tani, ahol k�ls� ingerek idegen ember, kutya stb.) nem zavarj�k a k�lyk�t. Mindenekel�tt a k�ly�k hely�nek kijel�l�s�re kell gondot ford�tani. A kiskutya kosar�t, fekv�hely�t a szob�ban �gy kell elhelyezni, hogy ne legyen a l�bunk alatt, meglegyen a kell� nyugalma, de ugyanakkor �ttekinthesse az eg�sz szob�t. Ha az �jonnan hazavitt kiskutya fekv�hely�re egy olyan rongydarabot tesz�nk, amelyet el�z�leg anyja test�hez d�rzs�lt�nk, vagy amely volt gazd�j�nak szag�t viseli, a k�ly�k sz�vesebben fogja saj�t hely�nek tekinteni az �ltalunk kijel�lt ter�letet. Meglep�en hamar megtanulja, hogy a „helyedre!” mit jelent, ha egyidej�leg �gyesen odaterelj�k �s amint odafek�dt, megdics�rj�k, megsimogatjuk. Ugyan�gy hamarosan tiszt�ba j�n azzal, hogy az „ott maradsz” parancs azt jelenti, hogy fekv�hely�t nem szabad elhagynia. Ha elj�n a hely�r�l, visszak�nyszer�tj�k, �s fekt�ben dics�rj�k, cir�gatjuk, ha ism�t el akar j�nni, kem�nyen ism�telj�k az „ott maradsz” parancsot. A 20-30 m�sodpercig helyben marad� kiskuty�t egyhuzamban folytonosan dics�rgetj�k, k�zben ism�telgetve az el�bbi parancsot. Mind a „helyedre”, mind pedig az „ott maradsz” parancsot k�zjellel tan�csos �sszek�tni �gy, hogy karunkat kiny�jtva a kutya hely�re mutatunk.

Hamarosan el�rhetj�k, hogy kuty�nk p�r m�ter t�vols�gb�l hely�re visszakullog. Ha hely�re �rkezett, �l�nken figyel, alig v�rja, hogy v�gre abbahagyjuk az „ott maradsz” parancs �lland� ism�telget�s�t.

Beh�v�s tan�t�sa

Ezt a helyzetet haszn�ljuk ki arra, hogy kuty�nkat a „beh�v�s” fogalm�val megismertess�k. K�t karunkat oldalt, v�zszintes magass�gig emelve hirtelen ism�t a term�szetes tart�sba helyezz�k �s k�zben „hozz�m”-mal h�vjuk. Vigy�zzunk: a tan�t�s kezdet�n ez nem parancsszer� kem�ny, hanem h�vogat�, kedvesked� hangs�llyal t�rt�nik. Lehet, hogy a kutyus az elej�n nem „kapcsol”, nem mer elj�nni. Ebben az esetben a kuty�nak h�tat ford�tva �gy tesz�nk, mintha elszaladn�nk. M�r most jegyezz�k meg, hogy ha a fiatal kutya k�s�bb – a szabadban – h�v�sunkra nem akar hozz�nk j�nni, sohase menj�nk fel�, hanem gyorsan t�volodjunk t�le. A t�volod�s helyett sokszor elegend�, ha leguggolunk �s �gy h�vjuk. Amint kuty�nk hozz�nk �rkezett, viharosan dics�rj�k meg, s�t jutalomfalatk�t is kapjon.

Ezt a rendk�v�l fontos gyakorlatot a lak�sban sokszor kell ism�teln�nk. A „hozz�m” beh�v�s hangs�ly�t csak akkor szabad parancsszer� kem�ny hangs�llyal kiejteni, ha a kuty�nak m�r szinte szenved�ly�v� v�lt, hogy h�v�sunkra hozz�nk rohanjon, de valamilyen kiv�telesen �rdekes dolog miatt, ami figyelm�t elvonja, ezt m�gsem teszi meg.

A beh�v�s gyakorl�s�t lassacsk�n a szabadban is megpr�b�lhatjuk. Szerezz�nk be egy kb. 10-20 m�teres v�kony, de er�s zsin�rt �s azt tegy�k a kutya nyak�rv�re, �s egy lehet�leg olyan szabad helyen, ahol m�s a k�zelben nem tart�zkodik, engedj�k kuty�nkat hanc�rozni, a zsin�rt h�zg�lhassa maga ut�n. Miel�tt magunkhoz h�vn�nk a kuty�t, helyezkedj�nk �gy, hogy a zsin�rt kez�nkkel el�rj�k. Megfogjuk a zsin�rt (mindegy, hogy a v�g�n, vagy a k�zep�n) �s a szokott m�don h�vjuk a k�lyk�t. Ha azonnal nem j�n (ez a leggyakoribb eset) a zsin�rt megr�ntva a parancsot ism�telgetj�k �s a kuty�t magunkhoz k�nyszer�tj�k. Amint hozz�nk �rkezett, nagyon megdics�rj�k �s jutalomfalatot is adunk neki.

M�r a beh�v�s tan�t�s�n�l jegyezz�k meg, hogy min�l messzebb van t�l�nk a kutya, ann�l nehezebb vele b�rmilyen parancsot v�grehajtatni. (Szinte a centim�terek is sz�m�tanak.) Teh�t a beh�v�st �s k�s�bb minden m�s gyakorlatot el�bb k�zelebbr�l tan�tunk �s csak fokozatosan t�volodunk.

K�z�mb�s�t�s

M�r a kis k�ly�k Airedale terrierrel elkezdhetj�k a szokatlan zajok ir�nti k�z�mb�s�t�st. Vegy�nk egy lapos f�mdarabot, pl. egy �cska fed�t �s azt egy arasznyi magass�gb�l a kutya jelenl�t�ben ejts�k le a f�rd�szob�ban, vagy a konyha k�vezet�re. Ha a k�ly�k megijed, cir�gassuk, nyugtassuk. Fokozatosan, mind magasabbr�l ejtegethetj�k a fed�t, lassan hozz�szoktatva a kuty�t ahhoz, hogy ez sz�m�ra semmif�le vesz�lyt nem jelent. Ha a kutya egy pap�rzacsk� sz�tpukkant�s�t is elviseli ak�r „l�v�sbiztosnak” is tekinthetj�k. Ugyan�gy a kezdet kezdet�n bele lehet nevelni a kuty�ba, hogy ne f�ljen a k�vet dob�l� emberekt�l. Szerezz�nk 2-3 ping-pong labd�t, labd�zgassunk a kuty�val, majd j�t�k k�zben n�h�nyszor v�gjuk a k�ly�kh�z a ping-pong labd�kat, el�zetesen lehajolva, mintha a f�ldr�l k�vet akarn�nk felvenni. A b�tors�gra nevel�st szolg�lja, ha a kis k�lyk�t s�t�tben kivissz�k a szabadba. Ha a f�lelem legkisebb jel�t l�tjuk rajta (beh�zott farok) cir�gassuk, b�tor�tsuk biztat� hangs�llyal. A legt�bb gyerek hajland� arra, hogy k�r�s�nkre ingerkedjen a k�ly�kkel, majd amikor a kis kutya a t�mad�s valamilyen jel�t mutatja, a gyerek menek�l�st sz�nlelve elszalad. Ilyen �s ezekhez hasonl� j�t�kos m�dszerekkel m�g a gyeng�bb idegrendszer� kiskuty�t is b�torr� form�lhatjuk.

�lelem megtagad�s

Sajnos – nem is nagyon ritk�n – el�fordul, hogy kuty�kat megm�rgeznek. Akinek esetleg ett�l kell tartania, vagy aki k�s�bb komolyabban is ki k�v�nja k�pezni kuty�j�t, annak m�r k�ly�kkorban le kell raknia az �lelemmegtagad�s alapjait. Ennek �rdek�ben a kuty�t lehet�leg csak az etesse, aki tan�t�s�t is v�gzi �s mindig ugyanabb�l a t�lb�l �s ugyanazon a helyen. A rendes etet�seken k�v�li „nassol�s” (pl. vacsora k�zben egy-egy finom falat odavet�se) m�g a gazda sz�m�ra is szigor�an tilos. A rendes etet�seken k�v�l a kutya csak jutalomfalatot kaphat, de azt is csak akkor, ha valamilyen teljes�tm�ny��rt a gazda legmagasabb fok� dics�ret�t k�v�nja a kutyussal k�z�lni. Ha kuty�nk m�r kb. 5 h�napos, egy-egy idegen szem�lyt – de mindig m�s-m�s valakit – megk�rhet�nk arra, hogy a k�lyk�t valamivel k�n�lja meg, de amint az a falatot sz�j�ba akarja venni, enyh�n �sse pofon azzal a kez�vel, amelyben az �lelmet tartja. A jelenl�v� gazda az eloldalg� k�lyk�t dics�rje meg �s adjon neki jutalomfalatot, de semmik�ppen se azt a falatk�t, amely az idegen kez�ben volt. (Ezen ugyanis rajta van az idegen szem�ly szaga �s ez megzavarja a kuty�t a megfelel� �sszef�gg�s kialak�t�s�ban.) A f�ld�n tal�lt �lelem megtagad�s�nak tan�t�s�ra bev�lt az eg�rfog�. Szerezz�nk n�h�ny rug�s eg�rfog�t, amelyek rug�j�t annyira kilaz�tjuk, hogy ne �ss�n nagyot. Az eg�rfog�kat felh�zva �s finom h�sdarabk�kkal „felszerelve” szabad helyen lerakjuk �s a kuty�t p�r�zon odavezetj�k. Amint az eg�rfog� bar�tocsk�nk orr�ra csap, azonnal tov�bbvezetj�k a k�vetkez�h�z �s a v�g�n jutalomfalattal egybek�tve megdics�rj�k, majd az eg�rfog�kat �sszeszedj�k. Az azonnali elvezet�s �s a csapd�k s�rg�s elt�vol�t�sa az�rt fontos, mert ha ezt elmulasztjuk, a kutya r�j�n arra, hogy csak az eg�rfog�ban elhelyezett �lelem felv�tele jelent veszedelmet.

Parancsra fog�s �s ereszt�s

Ha �rz�-v�d� kuty�t akarunk az Airedale terrier k�ly�kb�l nevelni, meg kell tanulnia szab�lyosan fogni, majd a k�s�bbiek folyam�n – a megfogott szem�lyt parancsra elereszteni. K�l�nbs�get kell tenni egy ember „lefog�sa” �s „megharap�sa” k�z�tt. A szab�lyosan lefogott szem�lyt a kuty�nak nem szabad gy�l�lnie, nem kell r� haragudnia: kiz�r�lag gazd�ja parancs�nak tesz eleget, amikor az illet�t harck�ptelenn� teszi. (Ez egyben azt is jelenti, hogy a parancs n�lk�li emberfog�s – kiv�ve, ha az illet� erre komoly okot ad – a legnagyobb „kutyab�n�k” egyike.) A fiatal kuty�t m�r kor�n r� kell vezetni a „fog�s” l�nyeg�re, ereszteni csak a k�s�bbiek sor�n tan�tjuk. A fog�s alapjainak tan�t�sa szint�n j�t�kosan t�rt�nik. Valamif�le text�li�b�l (nagyon megfelel egy kimustr�lt zs�k) egy kb. f�l m�ter hossz� �s 5-6 cm �tm�r�j� hurk�t, un. „�t�zs�kot” k�sz�t�nk. Ha ezzel j�tszadozunk a kuty�val, hamarosan megfogja, el akarja t�l�nk venni. Mi azonban nem engedj�k, az �t�zs�kot enyh�n r�ngatjuk, m�g a kutyus morogni, d�h�sk�dni kezd, �s mindjobban cib�lja. Mialatt a zs�k egyik v�ge a kutyus sz�j�ban, a m�sik v�ge kez�nkben van, �lland�an biztatjuk, dics�rj�k: „j� kutya, fogd! fogd!” Ennek a j�t�knak h�rom fontos „szab�lya” van. Az egyik: mindig a kutya legyen a gy�ztes, teh�t miel�tt elf�radna, illet�leg elereszten� a zs�kot, annak a v�g�t nek�nk kell elereszten�nk. A m�sik: fogv�lt�s ideje alatt ez a j�t�k tilos. A harmadik: az �t�zs�kot dob�lni (apport�roztatni), vagy j�t�kk�nt a kuty�n�l hagyni nem szabad, csup�n a le�rt c�lt szolg�lhatja. E j�t�kon kereszt�l a kiskutya tiszt�ban lesz a „fogd!” parancs l�nyeg�vel, �s ha okosan j�tszunk vele, a fog�sa biztoss�, s�t szenved�lyess� fejl�dik, �s ami tal�n a legfontosabb, „gy�l�letmentes” lesz. Az �gy tan�tott kiskutya fog�sbiztoss�g�t legt�bben azzal rontj�k el, hogy fogv�lt�s ideje alatt is j�tszanak vele �s �gy a f�jdalom miatt, egy g�tl� reflex is kialakul. El lehet rontani a dolgot �gy is, hogy kor�n kezdj�k az „ereszd” tan�t�s�t. Legy�nk t�relmesek �s erre kuty�nkat csak akkor kezdj�k oktatni, ha a fog�s szenved�ly�nek kialakul�sa mellett a 7-8 h�napos kort is el�rte.

Apport�roz�s

Az apport�roz�si k�szs�g az Airedale terrier egyik legjellegzetesebb j� tulajdons�ga. Szinte minden egyes kis k�ly�k �szt�n�sen fut az eldobott t�rgy ut�n. Ha az a sz�nd�kunk, hogy kuty�nkat k�s�bb komolyabban is kik�pezz�k, ezt a velesz�letett adotts�got fejleszten�nk kell �s ezt m�r az eg�szen fiatal kuty�n�l is elkezdhetj�k. Legc�lszer�bb egy olyan t�rgy eldob�s�val kezdeni, amit a kutyus j�t�k�nak tekint. Kezdetben 4-5 m�tern�l ne dobjuk messzebb a t�rgyat. Ha a kutya nemcsak ut�na fut, hanem a sz�j�ba is beveszi, azonnal szaladjunk visszafel� n�h�ny l�p�st, nem baj, ha f�l�ton elejti, fontos csak az, hogy kuty�nk az eldobott t�rgyat eg�szen a k�zel�nkbe hozza, s�t az is lehets�ges, hogy neh�z lesz t�le elvenni. A „szab�lyos” apport�roz�s tan�t�sa k�ly�kkorban nemhogy felesleges, hanem kimondottan hiba. F�l�ves korig csak az legyen a c�lunk, hogy az apport kuty�nk szenved�ly�v� v�ljon. Ezen a ter�leten is csak j�t�kosan tan�tgassunk, de m�gis �gyelj�nk n�h�ny fontos dologra. A kezdeti kedvenc t�rgyat hamarosan �t kell cser�lni �s a t�rgyakat rendszeresen v�ltoztatni kell. Ellenkez� esetben el�fordulhat, hogy kuty�nk csak egy bizonyos t�rgyat apport�roz. A k�ly�kkutya apport t�rgya k�nny� legyen, amit er�lk�d�s n�lk�l tud vinni �s k�nnyen a sz�j�ba tud venni. Minden t�rgyat el�zetesen d�rzs�lj�nk a tenyer�nkh�z, hogy szagunkat �tvegye. Vigy�zat, sok kutya a gumi �s a m�anyag szag�t�l idegenkedik, ezeket teh�t kezdetben ne er�ltess�k. Apport�rozand� t�rgyk�nt labd�t se haszn�ljunk, mert sok k�ly�k annyira „belebolondul” az ugr�l� labda �rdekess�g�be, hogy a t�bbi t�rgy ir�nti �rdekl�d�s�t letomp�thatja. K�vet apport�roztatni nem szabad, mert kuty�nk fogait t�nkretessz�k. A nagyobb kutya szab�lyos apportf�j�t a k�ly�kn�l egy szalmacsutak helyettes�theti, amit k�z�pen zsineggel �tk�t�nk. Megszokja a kiskutya, hogy az ilyesmit legc�lszer�bb k�z�pen megfogni. Az ilyen szalmacsutakkal – az apport�roz�s kapcs�n – tov�bbfejleszthetj�k az el�bb t�rgyalt „fogd!” fogalom meg�rtet�s�t. A k�ly�k ugyanis a j�t�k sor�n megszeretett csutakot – ha el� tartjuk – sz�j�ba veszi, �s ha mi ek�zben dics�rj�k �s ism�telgetj�k a „fogd!” parancsot, tiszt�ba j�n azzal, hogy parancsunk nemcsak az �t�zs�kra vonatkozhat, hanem m�sra is. Am�g az �t�zs�kkal val� j�t�k kapcs�n tilos volt az „ereszd!” parancs kiad�sa, addig a szalmacsutak, vagy m�s apportt�rgy eset�ben kor�bban meg lehet kezdeni az „ereszd” fogalom megismertet�s�t is. Persze nem szabad a kutyussal el�zetesen „harcolni”. Az „ereszd” tan�t�sa egy�bk�nt �gy t�rt�nik, hogy bal kez�nk h�velyk �s mutat� ujj�val a kutya �ny�t finoman a fogai k�z� nyomjuk, �s k�zben ism�telgetj�k a parancsot.

Akad�lyugr�s

Az Airedale terrierrel nem szabad 10-12 h�napos kora el�tt elkezdeni az akad�lyok ugrat�s�t, mert �z�letei kilazulhatnak �s frontja is t�lsz�lesedhet. Ebben a korban is csak alacsony akad�lyokat ugorhat. Mag�nak az ugr�s fogalm�nak megismertet�se �s az ugr�s szenved�ly�nek felkelt�se azonban m�r a kis k�ly�kn�l is elkezd�dhet. K�t ajt�f�lfa k�z� egy arasznyi sz�less�g� deszk�t helyez�nk �s a k�lyk�t az egyik szob�ban hagyva a m�sik szob�ba megy�nk �t, majd kedvesen magunkhoz h�vogatjuk, k�zben valami j� falatk�t mutogatva neki. Nem kell sok�ig v�rnunk, a kutyus mag�t�l r�j�n, hogy az el�tte l�v� deszk�t �t kell ugrania. Az ugr�s pillanat�ban, diadalmas, dics�r� hangs�llyal, minden alkalommal azt mondjuk, hogy „hopp”, vagy „hopp�”, majd a hozz�nk �rkez� kuty�t megdics�rve odaadjuk neki a kez�nkben l�v� csemeg�t. A k�vetkez� l�p�s abb�l �ll, hogy a deszk�t egy partvisny�llel helyettes�tj�k, de csak olyan magass�gban, hogy az Airedale terriernek �tugrania k�nyelmesebb legyen a sepr�nyelet, mint alatta �tb�jnia. A harmadik l�p�s egy v�kony p�lca, amit a sepr�ny�l helyett kez�nkben tartunk – szint�n alacsonyan – �s �gy pr�b�ljuk a kuty�t �tugratni. Ha ez siker�l – �s ha minden alkalommal megfelel�en dics�rj�k �s jutalmazzuk, siker�lnie kell – kuty�nk szenved�lyes „p�lcaugr�v�” v�lik �s ezt nemcsak a k�t ajt�f�lfa k�z�tt, hanem m�sutt is boldogan megteszi. A p�lca, illet�leg az ugr�s magass�g�t csak lass� fokozatoss�ggal emelj�k. Mire kuty�nk annyira fejl�dik, hogy term�szetes akad�lyt ugrathatunk vele, nem kell m�st tenn�nk, csup�n a „b�v�s” p�lc�t az akad�ly f�l� tenn�nk. K�t-h�rom sikeres ugr�s ut�n a p�lca elmarad �s kuty�nk tomplett akad�lyugr�v� v�lt.

A j�l nevelt Airedale terrier viselked�s�hez hozz�tartozik, hogy �r�m�ben ne ugr�ljon fel se a gazd�j�ra, se m�sra. Ez ellen szint�n k�ly�kkorban kell alkalmazni a leghat�sosabb „rendszab�lyt”. A gazd�j�ra t�maszkod� kiskutya egyik h�ts� l�b�ra finoman r�l�p�nk, ink�bb kellemetlen �rz�st, mint f�jdalmat okozva neki �s �gy k�nnyen kifejl�dik benne a felugr�l�st g�tl� reflex.

P�r�zon vezet�s

A kiskutya nevel�se kapcs�n besz�ln�nk kell arr�l is, hogy mik�nt kezdj�k el a p�r�zon vezet�s megtan�t�s�t. A nyak�rv elt�r�s�re m�r eg�szen kis korban r�szoktathatjuk a k�lyk�t, ez probl�m�t nem jelent. Amikor azonban el�sz�r p�r�zra tessz�k, val�sz�n�leg er�sen tiltakozni fog szabads�g�nak korl�toz�sa miatt. Leghelyesebb, ha a lak�sban, vagy a kertben fogjuk els� alkalommal p�r�zra, �s ha m�r valamelyest megszokta, csak akkor vissz�k az utc�ra. A p�r�zon vezetett Airedale terriert�l sok�ig nem k�v�nhatjuk meg, hogy szab�lyosan (bal l�bunk mellett) menjen. Arra azonban m�r kezdetben r� kell szoktatnunk, hogy ne h�zzon �s ne maradozzon le. Ez �gy t�rt�nik, hogy amint a kutyus megfesz�ti a p�r�zt, nem goromb�n, de m�gis kell� er�llyel megr�ntjuk. N�gy-�t h�napos kor�ban m�r elkezdhetj�k annak a megtan�t�s�t, hogy mindig a bal oldalunkon k�zlekedjen. Ez �gy t�rt�nik, hogy a p�r�zt r�videbbre fogjuk �s a m�r eml�tett hat�rozott apr� r�ngat�sokkal terelj�k a megfelel� helyre. Minden megr�nt�s alkalm�val er�lyes hangs�llyal a „l�bhoz” parancsot adjuk, �s amikor a kutya rendesen megy, folyton-folyv�st dics�rj�k. E ter�leten az a leggyakrabban el�fordul� hiba, hogy a gazda nem a p�r�z er�lyes megr�nt�s�val akarja c�lj�t el�rni, hanem mag�hoz h�zza a kuty�t, holott arra kell legjobban vigy�znia, hogy a p�r�z lehet�leg sohase fesz�lj�n.

Parancsra ugat�s

Akinek az a sz�nd�ka, hogy kuty�j�t komolyabban kik�pzi, j�l teszi, ha a parancsra t�rt�n� ugat�s tan�t�s�t m�r k�ly�kkorban elkezdi. A fogalom megismertet�se �gy t�rt�nik, hogy amikor a k�ly�k spont�n ugat, mi vele egy�tt mondogatjuk, hogy „hangot! hangot!” (b�ztat� hangs�llyal) �s k�zben ujjainkat sz�tt�rva, majd �k�lbe szor�tva fel�je ny�lk�lunk. Ha ezt sokszor megtessz�k, lehets�ges, hogy kuty�nk minden tov�bbi n�lk�l megtanul parancsra ugatni. Ha azonban �gy nem megy a dolog, apr� „tr�kk�ket” kell alkalmaznunk. Minden kiskutya hamarosan r�j�n arra, hogy a p�r�z k�zbev�tele, kab�tunk felv�tele, stb. azt jelenti, hogy „s�t�lni-s�t�lni”.) Tegy�nk teh�t meg minden el�k�sz�letet a s�t�hoz, de �gy menj�nk ki az ajt�n, hogy a k�ly�k bent maradjon. Az ajt�t ne csukjuk be teljesen, hanem hagyjunk egy keskeny r�st, amelyen a kiskutya nem tud �tf�rni �s az ajt� t�ls� oldal�r�l h�vogassuk a kutyusk�t �s k�zben mondogassuk a „hangot! hangot!” vez�nysz�t. A kis�reg – nagy izgalm�ban – el�bb-ut�bb elvakkantja mag�t, mire azonnal kit�rjuk az ajt�t, hogy a kutya kij�hessen. Ugyanezen az alapon megtehetj�k azt is, hogy a szok�sos etet�s alkalm�val (k�l�n�sen, ha a k�ly�k �hes) a t�lat nem tessz�k azonnal el�je, hanem magasabban k�zben tartjuk, mondogatva k�zben a biztat� parancsot �s mutogatva neki az eml�tett k�zjelet. Az izgalmi �llapot k�vetkezm�nyek�nt ilyenkor is be szokott k�vetkezni a csahol� ugat�s, mire mi az �telt azonnal el� tessz�k. �gy jut el a k�ly�k od�ig, hogy ajt� �s �tel n�lk�l is, csup�n a k�zjellel egybek�t�tt szavunkra ugat�sba kezd. Ilyenkor term�szetesen megdics�rj�k �s jutalomfalatot is adhatunk neki.

�sszefoglal�s

Nagyj�b�l le�rtuk mindazt, amit egy Airedale terrier k�ly�knek megtan�tani �rdemes addig is, am�g az engedelmes vizsg�ra val� el�k�sz�t�se kezdet�t veszi.

Nem akarunk ism�tl�sekbe bocs�tkozni �s nem indokoljuk meg ism�t a tan�t�s sz�ks�gess�g�t, valamit azonban m�g meg kell jegyezn�nk. Hogy egy kutya k�llemi ki�ll�t�sokon milyen d�jat nyer, abban a kutya tulajdonos�nak kev�ske �rdeme lehet, rendszerint csak annyi, hogy nem sajn�lta a p�nz�t kiadni a k�ly�k v�tel�r��rt �s kuty�j�t tisztess�gesen eltartotta. Atekintetben azonban, hogy a kutya mit tud, kiz�r�lag a gazd�nak lehetnek �rdemei �s mulaszt�sai.

Term�szetesnek tartjuk, hogy nem lehet mindenkinek lehet�s�ge arra, hogy Airedale terrierj�t magas fok� szolg�lati munk�ra k�pezze ki, de azt is meg�llap�thatjuk, hogy egy kutya „kultur�latlan” viselked�se gazd�ja rov�s�ra �rand�. A mai korszer� kik�pz�si m�dszerek ismeret�ben ugyanis nyilv�nval�, hogy nem a kuty�nak kell „okosnak” lennie, hanem a gazd�j�nak.

(R�szlet Dr. Borb�ly Lajos, Dr. Szajk� L�szl� �s Dr. Ferenczy Emil szerz�k �ltal �rt "Az Airedale Terrier" c�m� munk�jukb�l. 1970, Mosonmagyar�v�r)