SYRIUS Airedale  Terrier Kennel

Ivartalan�t�s az eg�szs�g�rt!

A kuty�k-macsk�k m�t�ti ivartalan�t�sa neh�z d�nt�st jelent a tulajdonos sz�m�ra, pedig a nem teny�szt�si c�lb�l tartott egyedek ivartalan�t�sa hasznos mind az �llat, mind a gazd�ja sz�m�ra.

Az ivartalan�t�s f� c�lja a rendszeresen jelentkez� ivarz�sok �s nem k�v�natos p�rz�sok megel�z�se. A v�letlen p�rz�sok eredm�nyek�ppen a kidobott, k�bor �llatok sz�ma oly m�rt�kben n�, amivel az �llatv�d� egyes�letek �s menhelyek k�ptelenek l�p�st tartani. Noha a gy�gyszeres fogamz�sg�tl�s, illetve vet�ltet�s is megoldhat�, ezek a beavatkoz�sok a kuty�k - macsk�k (�s r�szben a tulajdonosok) sz�m�ra sok kellemetlen mell�khat�ssal j�rhatnak.

T�zel� szuk�k eset�ben a kan kuty�k t�voltart�sa kitart�st �s �ll�k�pess�get ig�nyel. N�st�ny macsk�kn�l nem elhanyagoland� szempont, hogy ivarz�s sor�n az �llatok viselked�se jellegzetesen megv�ltozik, ami a tulajdonos sz�m�ra sokszor nehezen toler�lhat�. Mindezekt�l a probl�m�kt�l ivartalan�t�ssal mentes�lhet�nk, de t�bb betegs�g rizik�ja is cs�kken, erre n�h�ny p�lda az al�bbiakban.

Az eml�daganatok az �t �vesn�l id�sebb, nem ivartalan�tott n�st�ny kuty�k leggyakoribb rendelleness�gei k�z� tartoznak, ritk�bban macsk�kon is el�fordulhatnak.

(Az al�bbi vide�n egy eml�daganat elt�vol�t�s�t l�thatjuk.)

videa.hu/videok/allatok/emlodaganat-kutyaknal-allat-allatok-allatorvos-ZGHlrllReFKRXbK0

 Az ivartalan�t�s t�nye mellett annak id�pontja �s az �letkor is jelent�sen befoly�solja az eml�daganatok gyakoris�g�t. Az els� t�zel�s jelentkez�se k�r�li �letkorban elv�gzett ivartalan�t�s bizony�tottan cs�kkenti az eml�daganatok kock�zat�t.

Id�sebb �llatokban nem ritka a lappangva kifejl�d� gennyes m�hgyullad�s, amely gy�gykezel�s n�lk�l hal�los kimenetel�.

B�r 3 �vesn�l fiatalabb teny�sz�llatokn�l  gy�gyszeres ter�pia is sz�ba j�het, t�bbnyire a petef�szkek �s a m�h m�t�ti elt�vol�t�sa a legbiztons�gosabb megold�s. Sajnos az id�s, beteg �llatok altat�sa �s m�t�tje j�val nagyobb kock�zattal j�r, mint a fiatal korban megel�z� c�llal elv�gzett ivartalan�t�s. B�r a csek�ly kock�zat �s a kedvez� sebgy�gyul�si er�ly a miel�bbi (k�ly�kkori) m�t�t mellett sz�l, nem hallgathat� el a t�l korai ivartalan�t�s egyik lehets�ges k�s�i k�vetkezm�nye, a vizeletmegtart�si zavar (incontinentia).

A petef�szek �s m�h daganatos elv�ltoz�sai viszonylag ritk�bban el�fordul� betegs�gek, melyek ivartalan�t�ssal ugyancsak megel�zhet�k. A h�velyel�es�s bizonyos fajt�k laza konstit�ci�j� egyedeiben a t�zel�shez kapcsol�d� �llapot, mely legt�bb esetben m�t�ti beavatkoz�st ig�nyel.

Miut�n a m�t�tre elsz�nta mag�t, humanit�rius szempontb�l sok tulajdonos az �llat nemi �let�nek megtart�sa �rdek�ben a petef�szek elt�vol�t�sa helyett a petevezet� lek�t�s�t k�ri. J� lelkiismerettel az �llatorvos ilyen beavatkoz�st nem v�llal, mivel a lek�t�tt petevezet� mellett bent hagyott petef�szek k�nnyen elciszt�sodik, aminek folyamatos ivarz�s, rosszabb esetben v�gzetes kimenetel� gennyes m�hgyullad�s lehet a k�vetkezm�nye. Az is gyakori t�vhit, hogy a kuty�nak �s macsk�knak ivartalan�t�s el�tt legal�bb egyszer sz�lnie kell. Val�j�ban az ivar�r�s k�r�l, a teljes testi fejletts�g ut�n, de m�g a teny�szt�sbe v�teli kor el�r�se el�tt ivartalan�tott �llatn�l sz�mos gond elker�lhet�, amelyek a vemhess�g, az ell�s vagy a k�lyk�k felnevel�se sor�n ad�dhatnak. Kuty�nk vagy macsk�nk nem lesz boldogtalanabb, ha soha nem sz�letnek ut�dai �s nem �lheti �t az anyas�g �rz�s�t.

N�h�ny sz�t a h�m ivar� �llatokr�l is. A kan kuty�k �s macsk�k ivartalan�t�sa (kasztr�ci�) szint�n j� megold�s sz�mos probl�ma megel�z�s�re. K�zismert a kand�rok elcsavarg�sa �s vereked�se, amelyb�l sokszor s�lyos s�r�l�sekkel ker�lnek ki, de a penetr�ns ivari szag� vizelet �r�t�se is nehezen viselhet� el. Kuty�n�l az agressz�v viselked�s, a kellemetlen szexu�lis magatart�sform�k jelentenek gondot, melyekr�l kedvenc�nk megfelel� tr�ninggel �s kedvess�ggel sem szoktathat� le, viszont ezek a probl�m�k ivartalan�t�ssal az esetek t�lnyom� t�bbs�g�ben megsz�nnek vagy cs�kkenthet�k. Az sem elhanyagolhat� �rv, hogy az intakt kanokban gyakori rosszindulat� heredaganat kialakul�sa kasztr�ci�val megel�zhet�, illetve kezelhet�. V�g�l pedig a kasztr�ci� k�l�nb�z� prosztata betegs�gekre (pl. cysta, hyperplasia �s daganatok) szint�n j�t�kony hat�st fejt ki.

�sszegezve teh�t, a fiatal korban t�rt�n� ivartalan�t�ssal a kuty�k �s macsk�k sz�mos komoly sz�l�szeti jelleg� betegs�ge megel�zhet�, illetve kialakul�s�nak es�lye jelent�sen cs�kkenthet�.

(Forr�s: Szent Istv�n Egyetem �llatorvos-tudom�nyi Kar, Sz�l�szeti Tansz�k �s Klinika)