SYRIUS Airedale  Terrier Kennel

Mit etess�nk �s mit ne a kuty�nkkal?

A helyes t�pl�lkoz�s m�r a vemhes szuka t�pl�l�s�val kezd�dik.

Az anyakutya a placent�n kereszt�l a vemhess�g m�sodik, harmadik harmad�ban egyre nagyobb mennyis�gben ad �t t�panyagokat, �sv�nyi anyagokat, vitaminokat a sz�letend� magzatoknak. A csontozat kialakul�sa m�hen bel�li korban �gynevezett csontosod�si magokb�l kezd fejl�dni. Ezeknek �sv�nyianyag-ell�t�sa csak a szuka helyes t�pl�l�sa r�v�n �rhet� el.

�ltal�nos hiba, hogy a vemhes szuk�t - az�rt, mert vemhes - m�g jobban etetik. A vemhess�g alatt a szuk�t nem szabad feh�rj�ben �s vitaminokban t�letetni. Ez azt jelenti, hogy a t�pl�l�k 60 sz�zal�k�t ne haladja meg az �llati eredet� feh�rje (h�s). A t�bbi 40 sz�zal�k n�v�nyi eredet� t�pl�l�k legyen (f�zel�k, z�lds�g, gy�m�lcs, t�szta, rizs stb.). A szuka napi �sv�nyianyag-sz�ks�glete 160 mg kalcium, 140 mg foszfor testt�meg-kilogrammonk�nt.

Ma m�r minden nagyobb kutyaeledelt gy�rt� c�g forgalmaz vemhes �s szoptat�s szuk�k sz�m�ra speci�lisan �ssze�ll�tott t�pokat, amelyek teljes �rt�k�ek, �gy a teny�szt�knek nem kell k�l�n kisz�molniuk a takarm�ny �sszetev�inek helyes ar�ny�t.

A m�sik fontos szempont a vitaminok ad�sa. A leggyakrabban a D-vitamin hi�ny�val vagy t�lteng�s�vel tal�lkozunk. Ez tal�lhat� a csukam�jolajban, a Caldea tablett�ban (!), valamit az el�szeretettel gyakran t�ladagolt D-vitamin-injekci�ban �s -cseppben. T�ladagol�sa eset�n a szervezetben rakt�roz�dik, mennyis�ge t�lzott m�rt�kben felszaporodik, ami az �lettani hat�s ellenkez�j�t v�ltja ki.
A term�szetesen �ssze�ll�tott �trend kiel�g�t� mennyis�gben tartalmazza az �lettani szintnek megfelel� D-vitamint. Pluszkieg�sz�t�sre nemcsak hogy nincs sz�ks�g, hanem k�ros!

Sz�let�s ut�n a csontozat fejl�d�se 12-14 h�napos korig tart. A k�lyk�knek a vil�graj�vetel�k ut�n fokozottan sz�ks�g�k van az optim�lis feh�rje-, �sv�nyianyag-, vitaminell�t�sra. Fokozottan �rv�nyes ez a nagy test�, hirtelen n�veked� fajt�kra. A csontosod�si zavar elker�l�se miatt az �letkornak megfelel� �trend �sv�nyi anyagok tekintet�ben kieg�sz�t�sre szorul. Itt elsosorban a kalcium-foszfor kieg�sz�t�s�r�l van sz�. H�sev�k b�lcsatorn�j�b�l csak a helyes ar�nyban �ssze�ll�tott Ca-P sz�v�dik fel �s hasznosul. Ez a helyes ar�ny Ca-P tekintet�ben 1,3:1-hez. A napi sz�ks�glet kalciumb�l 400 mg/ttkg/nap. Az embergy�gy�szatban haszn�latos kalciumk�sz�tm�nyek �ltal�ban 1:1 ar�nyban tartalmazz�k a k�t vegy�letet, �s a h�sev�k saj�tos b�lfelsz�v�d�si viszonyai miatt rossz hat�sfokkal hasznosulnak.

Sok tulajdonos - tapasztalataink szerint - j�t akar, de rosszat tesz azzal, hogy h�st h�ssal etet �s azt kieg�sz�ti nagy D-vitamin tartalm� takarm�ny-kieg�sz�t�kkel. Tudvalev�, hogy az �llati eredet� feh�rj�kben (h�s) t�bb a foszfor, kevesebb a kalcium. Mivel a h�sev�k f� t�pl�l�ka a h�s, ez�rt ezt az ar�nytalans�got kell olyan helyesen �ssze�ll�tott Ca-P kieg�sz�tokkel ell�tni, amelyben t�bb a kalcium �s kevesebb a foszfor.

A fejl�d�s legintenz�vebb szakasza 1-1,5 �ves korban lez�rul. Ezut�n a t�pl�l�sn�l figyelembe kell venni az �llat mozg�saktivit�s�t. Az �letkor n�veked�s�vel cs�kken a fizikai aktivit�s, k�nnyen el�fordulhat, hogy a kutya t�ls�lyos lesz. A k�ros elh�z�s gy�gykezel�s�re megfelel� di�t�s t�pszerek m�r haz�nkban is forgalomban vannak. Ennek ellenkez�j�re, az alult�pl�lts�g� egyedek robor�l�s�ra k�nnyen em�szthet�, nagy energiatartalm� t�pok is k�sz�lnek.

A nyersrostell�t�s fontos az em�szt�s szempontj�b�l. A t�pl�l�knak kell� mennyis�g� rostot kell tartalmaznia, amely az em�szt�rendszert nem terheli, b�ls�rreked�s megel�z�se szempontj�b�l sz�ks�ges, valamint a k�ros elh�z�s megel�z�s�re is hasznos. Cukorbeteg kuty�kn�l k�l�n�sen fontos az elegend� nyersrost biztos�t�sa.

A v�z biztos�t�sa minden �letkorban korl�tlan kell legyen. �gyelni kell azonban, hogy futtat�s ut�n v�rjuk meg, am�g az �llat l�gz�ssz�ma normaliz�l�dik. Gyakori hiba, hogy a v�z nem kell� h�m�rs�klet�, ilyenkor k�nnyen torokgyullad�st kaphat a kutya.

�sv�nyi anyagok �s vitaminok szempontj�b�l egy j�l �ssze�ll�tott vegyes t�pl�l�k nem szorul kieg�sz�t�sre, amennyiben az �llati eredet� takarm�ny nem haladja meg az 50-60 sz�zal�kot, m�g a fennmarad� r�sz n�v�nyi eredet� (f�zel�k, z�lds�g, gy�m�lcs, stb.).

Id�sebb �llatn�l a rosszabb hasznosul�s miatt alkalmazhatunk kieg�sz�t�ket, de mindenk�ppen figyelembe kell venni a testt�meg-kilogrammra vonatkoztatott sz�ks�gleteket.

Eg�szs�g�gyi probl�m�kkal k�zd� p�cienseknek megfelel� di�t�s t�pszerek - �llatorvosi javaslatra - alkalmazhat�k. Amennyiben gy�rilag elk�sz�tett t�pszerekkel etetj�k a kuty�nkat, �gyelj�nk, hogy mind az �letkornak, mind az aktivit�snak megfelel� legyen. Ebben az esetben gondoskodni kell a fogazat mechanikus tiszt�t�s�r�l, azaz csontot vagy m�csontot adjunk kieg�sz�t�sk�ppen.

Napjainkban a rengetegf�le t�p- �s takarm�ny-kieg�sz�t�k k�z�tti eligazod�shoz k�rj�k ki az �llatorvosuk tan�cs�t.

Nyersen sert�sh�st ne adjanak a kuty�nak. Parazit�zist vagy Aujeszky-v�rusfert�z�st kaphatnak t�le, amely hal�los lehet.

A burgonya val�ban rosszul hasznosul, mivel a kem�ny�t� felsz�v�d�sa a h�sev�k b�lcsatorn�j�b�l gyenge, de megfelel� a nyersrostell�t�sra.

Toj�st nyersen adhatunk, de nem korl�tlan mennyis�gben.

V�gezet�l n�h�ny sz�t a csontsz�ks�gletr�l. Minden kuty�snak javasoljuk, hogy egy kev�s f�tt csontot adjon, ezzel a fogak tiszt�t�sa �s a fogk�k�pz�d�s megakad�lyozhat�. Ennek adagja azonban nem lehet korl�tlan, f�leg id�sebb korban, mivel k�nnyen b�ls�rreked�st okozhat.

Ne adjunk cs�ves baromficsontot (sz�rny-, comb- �s l�bsz�rcsont), amely szil�nkosan t�rik, �gy mechanikus s�r�l�st gyakran okoz ak�r sz�j�regben, ak�r az em�szt�csatorna b�rmely szakasz�n, f�leg olyan kuty�knak, amelyek nagyon fal�nkak, �s nem r�gj�k meg kell�en apr� darabokra.

Ezt a j� tan�csot minden kezd� kutyatart�nak elmondjuk. �gy t�rt�nt ezt nemr�g is, amikor �ppen egy nagyon szimpatikus csal�dnak tartottam el�ad�st a helyes t�pl�l�sr�l. A megbesz�l�s�nk v�g�re meg�rkezett a legkedvesebb asszisztensem �s t�rsam Csoki, a labradorl�ny, �s miut�n nyitva hagyta maga m�g�tt az �sszes ajt�t, led�b�rg�tt a l�pcs�n, a vil�g legterm�szetesebb m�dj�n a l�bamhoz heveredett, �s valamit recsegve-ropogva r�gni kezdett. Mire a csal�df� megk�rdezte: "Doktor �r! Ilyen csontot nem szabad adni a kuty�nak?" Len�zve l�ttam, hogy igaza van, mert Csoki egy j�kora pulyka combcsontj�t pr�b�lta sz�p kom�tosan felapr�tani. Igazat kellett adjak neki, mire term�szetesen k�rd�s�re be kellett vallanom, hogy a kutya bizony az eny�m… �gy l�tszik, nem fogadt�k el ments�gem�l, hogy ezt a tiltott csontot rendszeresen a nagymama adja a kuty�nak minden tilt�som ellen�re, mert sajnos sem a csal�dot, sem a kiskuty�t az�ta sem l�ttam.”

Nekik ez�ton szeretn�m �zenni, hogy a kuty�juk t�pl�l�s�ra tett javaslataimat ennek ellen�re fogadj�k meg! Ha esetleg n�luk a nagymama is r�szt vesz a csal�di kedvenc etet�s�ben, �gy meg�rt�bbek lesznek velem is.

(Forr�s: Kutyarev�, 1994. augusztus, Dr. Juh�sz Csaba)